Search results
Montenegró ( montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. Az első világháború után Jugoszlávia része lett.
Montenegró történelme az illírek megjelenésével kezdődött, akik egy független fejedelemséget hoztak létre a 10. században. Az Oszmán Birodalom fennállása idején hosszabb-rövidebb ideig függetlenséget élveztek a helyi szlávok, majd a 17. század végétől egészen az első világháború végéig független országról beszélhetünk. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén ...
Montenegró 1-10 km széles tengerpartja Igalo település és a Buna folyó között fekszik 283 km hosszan. Az északi szomszéd Horvátországhoz képest Montenegrónak nincsenek nagy kiterjedésű lakott szigetei. A sötétkék színű tengervíz rendkívül tiszta, a magasból több 10 méteres is lehet az átláthatósága.
Montenegró ( montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.) 156.
A tavat hajókirándulásokkal 1-6 óra alatt járhatjuk be, meglátogathatjuk a vizes élőhelyeket, a szigeti kolostorokat, hagyományos halászfalvakat, erődítményeket, ősi emlékműveket és a kevésbé frekventált strandokat. 4. A Tara-folyó kanyonja. A Tara-folyón átívelő 150 méter magas híd a világ egyik legszebb hídjaként ...
Nov 5, 2021 · Montenegróba Albánia felől érkeztem és Boszniába utaztam tovább, úgyhogy egy kacskaringós vonallal szeltem át az országot. A lenti felsorolt látnivalókat négy nap alatt jártam körbe, mindig kora reggel indulva (és mivel október volt, ebben strandon töltött idő ugyebár nincs). 1. nap: Stari Bar, Sveti Stefan (szállás: Budva)
Aug 31, 2021 · A nyáron is hűvös, 10-12 fokos Lipa-barlangnak magyar kötődése is van, ugyanis az első világháborúban a barlangot az Osztrák-Magyar-Monarchia raktározásra használta. Természeti és geológiai jelentősége csak később került a figyelem középpontjába, feltérképezése napjainkban is zajlik.
