Yahoo Web Search

  1. Franciaország – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország

    Franciaország egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Az ország továbbá kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti.

  2. France - Wikipedia

    en.wikipedia.org › wiki › France

    France is a unitary semi-presidential republic with its capital in Paris, the country's largest city and main cultural and commercial centre. Other major urban areas include Lyon, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Lille and Nice. Including its overseas territories, France has twelve time zones, the most of any country.

    • +33
    • dd/mm/yyyy (AD)
  3. Franciaország földrajza – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország_földrajza

    Franciaország Európa harmadik legnagyobb területű országa, területe 543 965 km². Lakóinak száma (2010-ben 64,7 millió fő) alapján a második legnagyobb Németország mögött. Az országot alakja után a lakói hatszögnek is becézik ( l'Hexagone ), nevét Île-de-France tartományról kapta, fővárosa Párizs . Földrajzi ...

    • 543 965 km²
    • Európa
  4. Franciaország történelme – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország_történelme
    • Előtörténet
    • A Középkori Franciaország
    • Franciaország AZ újkorban
    • „A Hosszú 19. Század”
    • Franciaország A 20. században

    Franciaország őskora

    Az emberfélék jelenlétének első jelei a Mindel-glaciális időszakából származnak, és a Homo erectushoz kötődnek. A Riss-glaciális megjelenésével nagyjából egy időben a Homo erectus körében megjelent az acheuli kultúra (Saint-Acheul lelőhelyről). Ebben a korszakban válnak az emberfélék igazán elterjedtté: számos acheuli lelőhelyet tártak fel. A neandervölgyi emberhez kötődött a Würm-glaciális első két periódusára jellemző moustier-i kultúra (Le Moustier lelőhelyéről), a középső őskőkorszak idej...

    Gallia

    A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia Alpokon túli területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen különböző fejlettségű szinten álló kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 2. században a déli övezet (Gallia Narbonensis), az i. e. 1. században pedig egész Gallia a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett Caius Iulius Caesar ún. galliai háborújának (i.e. 58–52.) eredményeként. A hősiesen védekező keltákra i. e. 52-ben Alesián...

    A Frank Birodalom

    A népvándorlás törzsei közül a száli frankok az 5. század elején a Rajna torkolatvidékén telepedtek le. 481-ben a Meroving-dinasztia sarja, Klodvig (meghalt 511-ben) lett a harcias törzs királya, aki felvette a keresztény hitet (méghozzá a barbár népek körében egyedülállóan nem az ariánusváltozatát), így egyházi áldással foglalta el a korábbi gall területeket az elkövetkező években. A Nyugati Gót Királyságot Hispaniába szorította vissza (507), és jól szervezett, nagy államot hozott létre, ami...

    A francia hegemónia alapjai

    Némi megszakítással Nagy Károly leszármazottjai, a Karolingok uralták Franciaországot egészen 987-ig, a dinasztia francia ágának kihalásáig. Közben az ország számos normann, muszlim és magyar betörést szenvedett el, a birtokait eladományozó királyok hatalma pedig megrendült és hatalmas hűbéreseik befolyása alá került. Az utolsó Karoling halálakor az ország egyik legnagyobb hűbérurát, Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakult meg az...

    A százéves háború

    IV. (Szép) Károllyal, Fülöp harmadik fiával 1328-ban kihalt a Capeting-család egyenes fiága. Jog szerint IV. Fülöp unokája, a Franciaországi Izabellától és II. Eduárd angol királytól származó III. Eduárd örökölte volna a trónt, ám ehelyett egy hamisított törvényre – a nőági öröklést kizáró ún. száli törvény, amit néhány évvel korábban „találtak meg” V. (Hosszú) Fülöp (1316-1322) öröklésének biztosítására – hivatkozva Szép Fülöp unokaöccse, a Valois-dinasztiát megalapító VI. (Szerencsés) Fülöp...

    Európa vezető hatalma

    VII. Károly és intrikus természetű utódja, XI. Lajos (1461-1483) megerősítette a központi hatalmat az ország főnemessége rovására. Állandó zsoldossereget állítottak fel, míg a főnemeseknek megtiltották a magánhadseregek tartását. A közigazgatást is szakszerűsítették, és főleg polgári származású hivatalnokokkal töltötték fel („taláros nemesség”). Időközben Franciaország megszerezte Bretagne-t, Provence-ot és Burgundia nagyobbik, nyugati felét is. VIII. (Nyájas) Károly és XII. Lajos már Itália...

    A Bourbonok abszolutizmusa

    A zűrzavaros helyzetben a többször protestáns hitre tért és rekatolizált IV. Henriket (1589-1610) koronázták francia királlyá, ami a spanyol II. Fülöp által fegyveres erővel is támogatott Katolikus Liga ellenszenvét váltotta ki. Noha a Bourbon-ház megalapítója ekkor már római katolikus volt (híres mondása: „Párizs megér egy misét"), a spanyol haderő megszállta Párizst, ahova csak 1594-ben tudott bevonulni a király. Henrik 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, mely toleranciát hirdetett a huge...

    A Napkirály országa

    A hosszadalmas háborúskodás kimerítette az országot, ahol emiatt 1648-ban rendi színezetű mozgalom kezdődött. A Fronde (= parittya) leverése 1653-ig eltartott, ám az ifjú XIV. Lajos (1643-1715) és apjától örökölt minisztere, Mazarin bíboros úrrá lett a helyzeten. XIV. Lajos (a Napkirály) idején teljesedett ki a francia abszolutizmus. Tovább erősödött a hivatalnokrendszer, megjelentek az államtitkári és miniszteri tisztségek. Vidéken teljhatalmú intendánsok képviselték az uralkodót. A gazdaság...

    A forradalom

    A felvilágosodás eszméi már erősen jelen voltak a köztudatban, amikor XVI. Lajos kénytelen volt összehívni a rendi gyűlést. A készülődést a harmadik rendet (polgárok és parasztok képviselői) magasztaló, számára dominanciát követelő felhangok tarkították, melyet az éhséglázadás peremére jutott párizsi nép támogatott. 1789. május 5-én végül összeült Versailles-ban a rendi gyűlés, ahol a harmadik rend nagyobb képviselettel, de ugyanannyi szavazattal jelenhetett meg, mint 1614-ben. Június 17-én a...

    Az Első Francia Császárság

    Napoléon Bonaparte a forradalmi kormány korzikai származású, kiváló tehetséggel megáldott tisztje volt. 1796-ban vette át az itáliai francia sereg irányítását, mellyel annak lerongyolódott állapota ellenére gyors fegyverszünetre kényszerítette az osztrákokat (campoformiói béke, 1797). Ezután kalandor akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között, miáltal a brit érdekszférába eső indiai utat fenyegette volna. Sike...

    A restauráció és a „polgárkirályság”

    1795-ben az emigrációban élő Bourbon Lajos Szaniszló Xavér herceg, XVI. Lajos öccse és a börtönben elhunyt Lajos trónörökös herceg nagybátyja önmagát királlyá kiáltotta ki XVIII. Lajos néven. Napóleon bukása után XVIII. Lajos király hazatért Franciaországba, ahol nem akadt ellenzéke. Még oktrojált alkotmányt is adott az államnak (igaz, ezt a törvényhozás két háza is elfogadta). Napóleon visszatérése és száznapos uralma azonban kiélezte a politikai helyzetet, és utána jelentős megtorlás követk...

    Az első világháború és hatása

    1914-ben a német vezérkar elérkezettnek látta az időt a Moltke-Schlieffen-terv elnevezésű katonai program (Franciaország, majd Oroszország gyors legyőzése) végrehajtására. Kapóra jött számára, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia viszonya Ferenc Ferdinánd trónörökös megölése (június 28.) miatt mélyponton volt az antanthatalmakkal szövetséges Szerbiával. Július 28-án kitört a háború, mely néhány napon belül világméretű konfliktussá szélesedett: a németek augusztus 3-án hadat üzentek a franciáknak,...

    Két világháború között

    A miniszterelnök – immár békülékeny politikát képviselve – 1926–1929 között ismét kormányt alakíthatott. A húszas évek második felében ugyanis a francia részről Aristide Briand külügyminiszter nevével fémjelzett békülési politika kezdődött, melyben partnere volt a német teljesítési politika Gustav Stresemann vezette híveinek tábora. 1925-ben a locarnói egyezményben az európai hatalmak garantálták a rajnai német-francia közös határ biztonságát, a következő évben pedig francia támogatással léph...

    A második világháborúban

    A második világháború kezdetén Franciaország ígéretéhez híven Lengyelország lerohanását követően hadat üzent Németországnak (1939. szeptember 3.), támadást azonban nem indított, helyette hatalmas erőt helyezett a Maginot-vonal impozáns erődrendszerébe. Megkezdődött a „furcsa háború”: mindkét fél csak propaganda- de nem fegyveres hadjáratot vezetett a másik ellen. 1940 áprilisában azonban megtört a jég: a német csapatok lerohanták Norvégiát és Dániát, majd nyugat felé fordultak. A francia hads...

  5. People also ask

    Franciaország uralkodói listája?

    Franciaország a szabad enciklopédiából?

    Franciaország egy független állam Nyugat-Európában?

  6. Portál:Franciaország – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Portál:Franciaország

    Franciaország portál szerkesztés. Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság ( franciául la France vagy République française) független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche csatornáig és ...

  7. Franciaország kultúrája – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország_kultúrája
    • Művészet
    • Vallás
    • Nyelv
    • Oktatás
    • Életmód

    Irodalom

    Franciaország irodalma a francia nemzeti büszkeségek egyike, és az európai irodalomban is mérvadó szereppel bír.Elsősorban francia nyelvű, habár Franciaország tájszólásain és egyéb nyelvein is született temérdek iromány az évek során. A francia irodalom a 11. századtól létező középkori francia nyelven írt irodalom Nyugat-Európában az egyik legrégibb nemzeti nyelven írt irodalom, a középkoriirodalom elsődleges forrása a kontinensen. Noha a francia irodalomnak ez a kitüntetett szerepe a 14. szá...

    Filmművészet

    A mozgóképnek erős hagyománya van Franciaországban, és mind művészeti, mind tömegmédiai szempontból kiemelt fontossággal rendelkezik a francia kultúrában. Érdekesség, hogy Párizs mozisűrűsége a világ legmagasabbja, ha a filmszínházak száma a lakossághoz kerül viszonyításra. E mögött az rejlhet, hogy Franciaország jelentős szerepet játszott a film és a filmművészet létrejöttében. A Lumière fivérek találták fel a mozit. Nagy francia filmrendezők voltak a némafilm korában Georges Méliès, a két v...

    Múzeumhálózat

    Franciaország területén csaknem 1200 múzeum található. 2011-ben 11 múzeumnak volt egymillió főt meghaladó látogatottsága.

    A Francia Köztársaság szekuláris állam, amely a véleményszabadságon és a szabad vallásgyakorlás eszméin alapul, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata szellemében. Az államszervezet és a gyülekezetek kapcsolatában a laïcité (laicizmus) elve érvényesül, vagyis az állam és az egyház szigorú szétválasztása a francia konvenció. Az utóbbiakban Franciaországban több közvélemény-kutatás is készült, mely a franciák vallásfelfogása tanulmányozására irányult; egy 2011-ben készített, a francia társadalom hithez való viszonyát feltérképezni vélő Eurobarometer-kutatás ahhoz a következményhez jutott, hogy a franciák harmada nem hisz istenben, illetve bármiféle istenségben, természetfeletti lényben sem. Ugyanaz évben a Institut français d'opinion publique (Francia Közvéleményintézet) szintén közölt adatot erről a témáról, arra jutottak, hogy az állami távoltartás dacára a francia társadalom többsége vallaná magát keresztényidentitásúnak, így szerinte megállapítható, hogy a „galloknál” továbbra is...

    Franciaország legbeszéltebb nyelve a francia nyelv, melynek államnyelvi és hivatalos nyelvi státuszát garantálja a francia alkotmány. A szabályozásáért és megőrzéséért felelős intézmény az Académie française (magyarul Francia Akadémia), amely az utóbbiakban világszerte nevezetessé vált a konzervatív álláspontjáért, valamint a francia nyelvben szereplő idegen szavak honos megfelelőinek népszerűsítésért tett erőfeszítéseiért. A francia nyelv az újlatin nyelvcsaládhoz tartozik, a latinon kívül a kelta és frank nyelvek voltak jelentős hatással rá; a világon összesen 275 milliót meghaladó számú fő rendelkezik francia nyelvtudással. Ezenkívül használatban áll több más helyi nyelv és dialektus, például a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a haiti kreol, a korzikai, a flamand, a lotaringiai német. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a portugál, a maghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a török, a kínai (wu, kantoni, min...

    Franciaország oktatási rendszere hasonlít a többi európai rendszerhez. A francia oktatási rendszer felépítése: Előiskola (Maternelle), Elemi iskola (école élémentaire), és további iskolák (collège lycée, lycée professionnel). A lycée intézményét Napóleon hozta létre 1801-ben. Jules Ferry(1832–1893) francia miniszter hozta létre a modern általános iskolát ("l'école républicaine"), melybe a gyerekeknek 6 és 12 éves koruk között kötelező volt járniuk. A felsőoktatás az állami egyetemeken és a Grand école elitiskolákon zajlik. Utóbbiakra példa a társadalomtudományokra koncentráló Institut d'études politiques de Paris, a közgazdasági École des Hautes Etudes Commerciales de Paris, a mérnöki tudományok terén a szintén párizsi École Polytechnique és MINES ParisTech, ill. a strasbourgi École nationale d'administrationaz államigazgatási felsőoktatásban. Az elitiskolákat kritika érte állítólagos elitizmusuk miatt. Az ország minden oktatási programját a Nemzeti Oktatás Minisztériuma (Ministère...

    Étkezési szokások

    A franciák étkezése általánosságban kalóriaszegényebb, mint a hagyományos magyar konyha. Reggelijük tradicionálisan könnyű tejeskávéból vagy kakaóból és valamilyen péksüteményből, főleg croissant-ból áll, és elmaradhatatlan a vaj, a dzsem és a méz. Az ebéd ma már bizonyos szempontból alkalmazkodott a modern élethez, de még az intézményes – például iskolai – étkezés is javarészt választékos, több fogásos; inkább salátafélék, vagy másfajta előétel, húsétel körettel, mártással, zöldséggel, habár...

    Dohánytermék-fogyasztás

    A 18. életévüket be nem töltött kiskorúaknak való dohánytermék-árusítás törvényileg tiltott. Elterjedt nézet, hogy a bőkezű dohánytermék-fogyasztás francia sajátosság, melynek okai kultúrálisak, holott az újabban publikált statisztikák szerint az utóbbi évtizedek óta markáns csökkenés tapasztalható a dohányzási rátát illetően.A francia kormányzat is számos intézkedést hozott a dohányzás visszaszorítása érdekében. A közterületen történő dohányzás tilalmán szigorított 2007-ben, és immár többek...

  8. Franciaország éghajlata – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország_éghajlata
    • Általános jellemzés
    • Források
    • fordítás

    A nyugati-északnyugati nyitottsága miatt az óceáni hatás erős, ami mérsékelt teleket eredményez a földrajzi szélességhez viszonyítva. Télen a hideg kontinentális beáramlások jellemzőek, míg nyáron időnként a szaharai légtömegeknek sikerül elérniük az országot és hőhullámot okozniuk, de ez utóbbi ritkább. Nyáron a kontinentális és a mediterrán hatás miatt északkeleten és a Földközi-tenger partvidékén van a legmelegebb. E három éghajlati hatás határozza meg az ország éghajlatát. Az országot több éghajlati területre oszthatjuk: 1. A szigorú értelemben vett óceáni éghajlat a nyugati partvidéken Flandriától a Baszkföldigterjed. Ez az atlanti partvidék télen nagyon enyhe, nyáron viszont az ország éghajlati zónái közül a leghűvösebb. 1. Különböző kisebb alkörzeteket különböztethetünk meg: 1. 1.1. A flamand körzet (a Somme folyótól a belga határig): nyara mérsékelten meleg, tele enyhe. A csapadék 750 mm körüli. 1.2. A breton alkörzet (a Somme-tól a Loirevonaláig): nyara hűvös, tele enyhe. T...

    Futó József-Balogh Béla: Kontinensek földrajza 1., Nyugat-Európa, 1988, Tankönyvkiadó, Budapest
    Péczely György: A Föld éghajlata, Tankönyvkiadó. 1986, Budapest

    Ez a szócikk részben vagy egészben a Climat de la Francecímű francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalm...

  9. Franciaország megyéi – Wikipédia

    hu.wikipedia.org › wiki › Franciaország_megyéi

    Franciaország közigazgatásában a megye (franciául département) a nemzeti alatti három közigazgatási szint egyike a régió és a község között. 96 megye van Franciaország európai területén és 5 a tengerentúlon. Franciaország megyéit választott képviselő tanács (conseil général) vezeti.

  10. Francia - Wikipedia

    en.wikipedia.org › wiki › Francia

    Francia, also called the Kingdom of the Franks ( Latin: Regnum Francorum ), Frankland, or Frankish Empire, was the largest post-Roman barbarian kingdom in Western Europe. It was ruled by the Franks during Late Antiquity and the Early Middle Ages. After the Treaty of Verdun in 843, West Francia became the predecessor of France, and East Francia ...