Search results
A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedűcsalád többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral. A vonós hangszerek közé soroljuk, közöttük a nagybőgő a legmélyebb. Közeli rokonai a hegedű , a brácsa (mélyhegedű) és a cselló (kisbőgő).
A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.
Ellenőrzött. Rácz Ödön (Budapest, 1981. szeptember 6. –) nagybőgő-művész, 2004-től a Bécsi Operaház és Filharmononikusok tagja, 2009-től a Bécsi Filharmonikusok szóló nagybőgőse. Tanulmányai, pályafutása.
Nagybőgő a jazzben, bluesban stb. A nagybőgő általában meghatározó tagja a különböző könnyűzenei együtteseknek. Míg a pop- és rockzenében a basszusgitár az általános, a szimfonikus könnyűzene (lounge), a dzsessz, a rock and roll és a rockabilly többnyire nagybőgőt használ.
A kisbőgő és nagybőgő a méreteiben különbözik. A klasszikus zenében használt 4 húros változat is használatos, de gyakoribb a 3 húros bőgő, sőt néha csak egy húron játszanak. A húrok hagyományosan juhbélből készülnek.
A brácsa, vagy más néven mélyhegedű, egy hangszer, négy, kvint távolságra hangolt húrral. A vonós hangszerek csoportjának tagja, a hegedűcsalád része. Húrjai egy kvinttel vannak lejjebb a hegedűhöz, illetve egy oktávval feljebb a csellóhoz képest. Ebbe a csoportba tartozik még a nagybőgő.
Az elektromos basszusgitár az 1950-es években jelent meg a szórakoztatózenében a nagybőgő helyettesítő hangszereként. A legtöbb műfajban a ritmusszekcióhoz tartozik, de a dzsessz és funk stílusokban szólózásra is használják.
