Yahoo Web Search

  1. About 1,800,000 search results
  1. Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: / jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə /) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

  2. Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek együtt alkotják az Amerikai Egyesült Államokat.A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg a szuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával.

    Állam
    Székhely
    Postai Rövidítés
    Ap-rövidítés
    AL
    Ala.
    AK
    Alaska
    AZ
    Ariz.
    AR
    Ark.
    • Észak-Amerika A Gyarmatosítás előtt
    • Európai Gyarmatosítás
    • A Függetlenségi Háború
    • A Köztársaság Első évei
    • század
    • fordítás
    • Források

    Nem tudjuk pontosan hogyan és mikor érték el az első emberek a mai Egyesült Államok területét. A legnépszerűbb elmélet szerint Kelet-Ázsia lakói telepedtek át az eljegesedések során Alaszkába, amikor a lecsökkent tengerszint miatt a mai Bering-szoros térsége szárazra került, majd innen a népcsoportok délebbre vándoroltak. A betelepedés kezdetének időpontja vitatott, egyes elképzelések szerint akár már 30 ezer évvel ezelőtt megindulhattak az indiánok ősei ázsiai otthonukból. A bevándorlás a későbbiekben is folytatódott kb. 10 ezer évvel ezelőttig, amikor a jégkorszak végével a tenger elöntötte az átjárót. A korai ún. paleoamerikaiakhamarosan számos kultúrává és több száz törzzsé váltak szét. A Kolumbusz előtti amerikai történelmet hagyományosan öt fejlődési fázisra osztják. A mai Egyesült Államok területén élő népek ebből a harmadikig jutottak el (a klasszikus és posztklasszikus korok ismertebb képviselői a maják, az aztékok és inkák). A kőszerszámos stádium legkorábbi képviselője a...

    Miután Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát, a nyugat-európai hatalmak felfedező utakat indítottak a kontinens partjaihoz és kolóniákat hoztak létre a számukra új földön. Az indiánok és az európaiak kölcsönösen nagy hatással voltak egymás mezőgazdaságára: az előbbiektől átvették a lovakat, szarvasmarhákat és disznókat, míg Európába átkerült a kukorica, a burgonya, dohány, bab és tök. A bevándorlók azonban új betegségeket is hoztak magukkal, elsősorban a feketehimlőt és kanyarót, amelyek ellen az indiánoknak nem volt védettségük és tömegesen pusztultak el a járványok során. Társadalmaik nagyrészt összeomlottak vagy elszegényedtek és az európai telepesek második hulláma már kiüresedett földre érkezett.

    Az amerikai függetlenségi háború 1775 áprilisában tört ki, amikor a britek Concordban és Lexingtonbanmegpróbálták lefoglalni a lőszerkészletet és le akarták tartóztatni az ellenállás vezetőit. A gyarmatiak válaszul nyílt fegyveres felkelésbe kezdtek a korona ellen. 1776. július 2-án a Philadelphiában összegyűlt második kontinentális kongresszus kimondta a gyarmatok elszakadását Nagy-Britanniától. Két nappal később, július 4-én kiadták a Függetlenségi nyilatkozatot; ezt a dátum a mai napig az ország legfontosabb nemzeti ünnepe. Szeptember 9-én a kongresszus az állam nevét Amerikai Egyesült Államokra változtatta (korábban Amerikai Egyesült Gyarmatok volt a megnevezése) Az új állam a felvilágosodás korának liberális eszményeit követte. Ahogyan Thomas Jeffersonmegfogalmazta, minden polgárának elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez. Republikánus alapelvei szerint az államhatalom nem egy uralkodó, hanem a nép kezébe került. A felkelők katonai par...

    Az új köztársaság első ügyei közé tartozott a nyugati, jórészt indiánok lakta területek státuszának rendezése. A Kongresszus a saját felügyelete alá vonta és territóriummá szervezte őket. A telepesek beköltözésével ezek fokozatosan tagállamokká alakultak át. Az államok föderációjából álló ország központi kormánya ekkor még igen gyenge volt, és a nacionalisták – többségükben háborús veteránok – aggódtak, hogy nem tudna elhárítani egy külső támadást, vagy akár egy belső felkelést (mint a Shay-felkelés 1786-ban). 1787-ben összehívták a philadelphiai konvenciót, melyen az államok képviselői elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát, amely hatékony központi kormányt és erős köztársasági elnöki hivatalt hozott létre. Emellett az alkotmány biztosította a személyes szabadságjogok sérthetetlenségét és a zsarnokság kialakulását megakadályozandó, szétválasztotta a három hatalmi ágat (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás). A Kongresszust felhatalmazták, hogy 20 éven belül tiltsa be a...

    Az 1800-as választáson Jefferson legyőzte Adamset. Elnökségének legnagyobb vívmánya Louisiana megvétele volt 1803-ban, amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok tovább terjeszkedjék nyugat felé a kontinensen. Jefferson maga is természettudós volt és támogatta a földrajzi felfedező expedíciókat a nagyrészt feltérképezetlen belső területekre; közülük legismertebb Lewis és Clark expedíciója volt. Politikai szempontból Jefferson mélyen republikánus volt, ideálja szerint az ország a független gazdálkodókon alapszik; a városokat, bankokat, gyárakat gyanakvással szemlélte. Bizalmatlan volt a szövetségi kormánnyal és bíróságokkal szemben, utóbbiakat megpróbálta meggyengíteni. Ebbéli igyekezete azonban a virginiai föderalista, John Marshall bíró ellenállásán megbukott. Bár az Alkotmány létrehozta a Legfelsőbb Bíróságot, funkciója bizonytalan volt, míg Marshall, aki 1801 és 1835 között töltötte be a posztot, határozott formát nem adott neki. A testület a Kongresszus által hozott törvénye...

    Ez a szócikk részben vagy egészben a History of the United States című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a...

    Alexander, Ruth M. and Mary Beth Norton, Major Problems in American Women’s History(4th ed. 2006)
    Beard, Charles A. and Mary Beard, The Rise of American civilization (2 vol. 1927), Complete edition online, highly influential in 1920s–1940s
    Carnes, Mark C., and John A. Garraty, The American Nation: A History of the United States(14th ed. 2015); university and AP textbook
    Hamby, Alonzo L.. Outline of U.S. History. U.S. Department of State (2010). Hozzáférés ideje: 2019. február 12. Archiválva 2008. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat , ellenőrizve : 2021. október 4. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

    #
    Elnök
    Beiktatás
    Kilépés
    46
    Joe Biden * 1942. november 20. (78 ...
    2021. január 20.
    Hivatalban
    45
    Donald Trump * 1946. június 14. (75 ...
    2017. január 20.
    2021. január 20.
    44
    Barack Obama * 1961. augusztus 4. (60 ...
    2009. január 20.
    2017. január 20.
    43
    George W. Bush * 1946. július 6. (75 ...
    2001. január 20.
    2009. január 20.
  4. People also ask

    Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Köztársasága?

    Amikor volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke?

    Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az 50 szövetségi tagállam tartozik .?

    • története
    • AZ USAF számokban
    • Parancsnokságok
    • Harcászati Erők
    • Rendfokozatok
    • További információk

    A United States Air Force 1947. szeptember 18-án vált különálló fegyvernemmé, miután a National Security Act of 1947 törvény létrehozta a három fegyvernemet, a hadsereget, haditengerészetet és légierőt egyesítő Department of Defense-t. Ezelőtt a hadi repülési feladatok megoszlottak a hadsereg és a haditengerészet között. A légierő ősének tekinthető első egységet a hadsereg 1907-ben hozta létre. A mai US Air Force előszervezetei időrendi sorrendben: 1. Aeronautical Division, U.S. Signal Corps (1907. augusztus 1. és 1914. július 18. között) 2. Aviation Section, U.S. Signal Corps (1914. július 18. és 1918. május 20. között) 3. Division of Military Aeronautics (1918. május 20. és 1918. május 24. között) 4. U.S. Army Air Service (1918. május 24. és 1926. július 2. között) 5. U.S. Army Air Corps (1926. július 2. és 1941. június 20. között) 6. U.S. Army Air Forces (1941. június 20. és 1947. szeptember 17. között)

    Költségvetés: 125 milliárd dollár 1. 6057 repülőgép 1.1. 4273 US Air Force 1.2. 1313 Air National Guard (nemzeti gárda) 1.3. 400 Air Force Reserve (tartalékos légierő) 2. 160 távirányított harcigép(UCAV) 3. 2161 légi indítású robotrepülőgép 4. 1900 interkontinentális ballisztikus rakéta(ICBM) 5. 351 800 fő aktív szolgálatban (2005. szeptember 30-án) 6. 122 750 fő tartalékos 7. 106 800 fő nemzeti gárda 8. 14 000 fő háttértartalékos 9. 166 730 fő civil alkalmazott 10. 12 900 fő AFSOC légierős különleges műveleti parancsnokság 11. 800 különlegesen kiképzett földi repülésírányító, meterológus, felderítő. A légierő 2011-ig 40 000 teljes idős munkahelynek megfelelő státusszal csökkenti a méretét – ennek nagyjából felét 2007. szeptember 30-ig bezárólag.

    Az amerikai légierőt belföldön funkcionalitás, külföldön földrajzi alapon osztották fel főparancsnokságokra (Major Command, MAJCOM). Minden egyes főparancsnokság egyenesen az USAF főhadiszállása alá tartozik. A főparancsnokságok szorosan függenek egymástól és kiegészítik egymást támadó, védelmi és hadtámogató elemekkel. Egy operatív főparancsnokságban megtalálhatók stratégiai, taktikai, űrbéli vagy védelmi elemek, esetleg ezek mindegyike, illetve ezen funkciók támogatását szolgáló repülő egységek. Egy hadtámogató főparancsnokságban megtalálhatók hadtáp, fegyverrendszeri, logisztikai, operatív támogatási, karbantartási, logisztikai, oktatási és kiképzési, illetve egyéb szakosodott szolgáltatások és szervezetek. Az amerikai légierőt legutoljára 1992-ben szervezték újra. 2006. július 5-én megalakult az Air Force Network Operations (AFNETOPS), a légierő hálózati operatív szervezete. 2006. november 2-án bejelentették, hogy ezt a szervezetet átalakítják egy új főparancsnoksággá, az Air Fo...

    55 aktív harcirepülő-század (századonként 18-24 db repülőgép) 1. 8 század B–1B 2. 11 század F–15 3. 6 század F–15E 4. 21 század F–16 C/D 5. 6 század A–10 Thunderbolt II 6. 2 század F–117 Nighthawk 7. 1 század ellenséges repülőgépek szerepét eljátszó (agresszor) F–16

    Tisztek

    Hadnagyból főhadnagyba az előléptetés gyakorlatilag automatikus két évnyi kielégítő szolgálat után, ahogyan további két év után a századosi előléptetés is. Az őrnagyi szint illetve felette már bizottsági döntéstől függ. Általában a kilencedik és a tizenegyedik szolgálati év után a századosok egy részét előléptetik őrnaggyá, a 13-16 év tájékán az őrnagyok egy részét alezredessé, és a huszadik év tájékán pedig az alezredesek egy részét ezredessé.

    Tiszthelyettesek és sorkatonák

    A zászlósoknál a gyémánt jelzés nem rangra, hanem beosztásra utal. Ezeket a pozíciókat rangidős tiszthelyettesek töltik be, és egyenesen az egységparancsnoknak jelentenek a sorkatonai állomány viselkedéséről, jólétéről és harci szelleméről. A Chief Master Sergeant of the Air Force a légierő legmagasabb tiszthelyettesi beosztása, mindig csupán egyetlenegy ember tölti be. Ő képviseli a légierő összes tiszthelyettesét és sorkatonáját a kormányzat illetve a nagyközönség felé. A tiszthelyettesek k...

  5. Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és ...

  1. Searches related to Amerikai Egyesült Államok wikipedia

    az amerikai egyesült államok wikipedia