Yahoo Web Search

  1. Ad
    related to: persepolis book wikipedia
  1. Persepolis (comics) - Wikipedia › wiki › Persepolis_(comics)

    Persepolis 2.0 is an updated version of Satrapi's story, created by different authors who combined Satrapi's illustrations with new text about the 2009 Iranian presidential election. Only ten pages long, Persepolis 2.0 recounts the re-election of President Mahmoud Ahmadinejad on June 12, 2009.

  2. Persepolis Rising - Wikipedia › wiki › Persepolis_Rising

    Persepolis Rising is a science fiction novel by James S. A. Corey, the pen name of Daniel Abraham and Ty Franck, and the seventh book in their series The Expanse.The title of the novel was announced in September 2016 and the cover was revealed on December 12, 2016.

  3. Persepolis - Wikipedia › wiki › Persepolis
    • Name
    • History
    • Archaeological Research
    • Ruins and Remains
    • Modern Events
    • Museums (Outside Iran) That Display Material from Persepolis
    • General Views
    • See Also
    • Notes
    • References

    Persepolis is derived from Ancient Greek: Περσέπολις, romanized: Persepolis, a compound of Pérsēs (Πέρσης) and pólis (πόλις), meaning "the Persian city" or "the city of the Persians". To the ancient Persians, the city was known as Pārsa (Old Persian: 𐎱𐎠𐎼𐎿), which is also the word for the region of Persia. An inscription left in AD 311 by Sasanian prince Shapur Sakanshah, the son of Hormizd II, refers to the site as Sad-stūn, meaning "Hundred Pillars". Because medieval Persians attributed the site to Jamshid, a king from Iranian mythology, it has been referred to as Takht-e-Jamshid (Persian: تخت جمشید‎, Taxt e Jamšīd; [ˌtæxtedʒæmˈʃiːd]), literally meaning "Throne of Jamshid". Another name given to the site in the medieval period was Čehel Menār, literally meaning "Forty Minarets".

    Archaeological evidence shows that the earliest remains of Persepolis date back to 515 BC. André Godard, the French archaeologist who excavated Persepolis in the early 1930s, believed that it was Cyrus the Great who chose the site of Persepolis, but that it was Darius Iwho built the terrace and the palaces. Inscriptions on these buildings support the belief that they were constructed by Darius. With Darius I, the scepter passed to a new branch of the royal house. Persepolis probably became the capital of Persia proper during his reign. However, the city's location in a remote and mountainous region made it an inconvenient residence for the rulers of the empire. The country's true capitals were Susa, Babylon and Ecbatana. This may be why the Greeks were not acquainted with the city until Alexander the Greattook and plundered it. Darius I's construction of Persepolis were carried out parallel to those of the Palace of Susa. According to Gene R. Garthwaite, the Susa Palace served as Da...

    Odoric of Pordenone may have passed through Persepolis on his way to China in 1320, although he mentioned only a great, ruined city called "Comerum". In 1474, Giosafat Barbaro visited the ruins of Persepolis, which he incorrectly thought were of Jewish origin. Hakluyt's Voyages included a general account of the ruins of Persepolis attributed to an English merchant who visited Iran in 1568. António de Gouveia from Portugal wrote about cuneiform inscriptions following his visit in 1602. His report on the ruins of Persepolis was published as part of his Relaçamin 1611. In 1618, García de Silva Figueroa, King Philip III of Spain's ambassador to the court of Abbas I, the Safavidmonarch, was the first Western traveler to link the site known in Iran as "Chehel Minar" as the site known from Classical authors as Persepolis. Pietro Della Valle visited Persepolis in 1621, and noticed that only 25 of the 72 original columns were still standing, due to either vandalism or natural processes. The...

    Ruins of a number of colossal buildings exist on the terrace. All are constructed of dark-grey marble. Fifteen of their pillars stand intact. Three more pillars have been re-erected since 1970. Several of the buildings were never finished. F. Stolze has shown that some of the mason's rubbish remains. So far, more than 30,000 inscriptions have been found from the exploration of Persepolis, which are small and concise in terms of size and text, but they are the most valuable documents of the Achaemenid period. Based on these inscriptions that are currently held in the United States most of the time indicate that during the time of Persepolis, wage earners were paid. Since the time of Pietro Della Valle, it has been beyond dispute that these ruins represent the Persepolis captured and partly destroyed by Alexander the Great. Behind the compound at Persepolis, there are three sepulchers hewn out of the rock in the hillside. The facades, one of which is incomplete, are richly decorated w...

    2,500-year celebration of the Persian Empire

    In 1971, Persepolis was the main staging ground for the 2,500 Year Celebration of the Persian Empire under the reign of Mohammad Reza Shah and Pahlavi dynasty. It included delegations from foreign nations in an attempt to advance the Iranian cultureand history.

    The controversy of the Sivand Dam

    Construction of the Sivand Dam, named after the nearby town of Sivand, began on 19 September 2006. Despite 10 years of planning, Iran's Cultural Heritage Organization was not aware of the broad areas of flooding during much of this time,and there is growing concern about the effects the dam will have on the surrounding areas of Persepolis. Many archaeologists[who?] worry that the dam's placement between the ruins of Pasargadaeand Persepolis will flood both. Engineers involved with the constru...

    One bas-relief from Persepolis is in the Fitzwilliam Museum in Cambridge, England. The largest collection of reliefs is at the British Museum, sourced from multiple British travellers who worked in Iran in the nineteenth century. The Persepolis bull at the Oriental Institute is one of the university's most prized treasures, part of the division of finds from the excavations of the 1930s. New York City's Metropolitan Museum and Detroit Institute of Art houses objects from Persepolis, as does the Museum of Archaeology and Anthropology of the University of Pennsylvania. The Museum of Fine Arts of Lyon and the Louvre of Paris hold objects from Persepolis as well. A bas-relief of a soldier that had been looted from the excavations in 1935–36 and later purchased by the Montreal Museum of Fine Artswas repatriated to Iran in 2018, after being offered for sale in London and New York. 1. Forgotten Empire Exhibition, the British Museum. 2. Forgotten Empire Exhibition, the British Museum. 3. Pe...

    A general view of the ruins at Persepolis.
    A general view of the ruins at Persepolis.
    A general view of the ruins at Persepolis.
    A general view of the ruins at Persepolis.
    1.^Eternally fighting bull (personifying the moon), and a lion (personifying the sun) representing the spring.
    2.^ Known as XPc (Xerxes Persepolis c), from the portico of the Tachara.

    This article incorporates text from a publication now in the public domain: Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Persepolis". Encyclopædia Britannica(11th ed.). Cambridge University Press.

  4. Persepolis (film) - Wikipedia › wiki › Persepolis_(film)
    • Overview
    • Plot
    • Cinematography
    • Animation and design
    • Reception

    2007 film Persepolis Theatrical release poster Directed by Marjane Satrapi Vincent Paronnaud Screenplay by Marjane Satrapi Vincent Paronnaud Based onPersepolis by Marjane Satrapi Produced by Xavier Rigault Marc-Antoine Robert Starring Chiara Mastroianni Catherine Deneuve Edited byStéphane Roche Music byOlivier Bernet Production companies Celluloid Dreams CNC France 3 Cinéma The Kennedy/Marshall Company Région Ile-de-France Distributed byDiaphana Distribution Release date 23 May 2007 27...

    At the Paris-Orly Airport in France, an Iranian woman, Marjane 'Marji' Satrapi, looks at the flight schedule; her eyes come to rest on a listing bound for Tehran. She then takes a seat, smokes a cigarette, and reflects on her childhood. Marji grew up in Tehran, wanted to be a prophet, and was a big fan of Bruce Lee. When the 1979 Iranian revolution against the Shah of Iran begins, her middle-class family is thrilled and participates in the rallies, but Marji is forbidden to attend. One day, Marj

    The film is presented in the black-and-white style of the original graphic novels. Satrapi explains in a bonus feature on the DVD that this was so that the place and the characters would not look like foreigners in a foreign country but simply people in a country to show how easily a country can become like Iran. The present-day scenes are shown in color, while sections of the historic narrative resemble a shadow theater show. The design was created by art director and executive producer Marc Jo

    Directed by Christian Desmares, the film was produced by a total of twenty animators. Initially opposed to producing an animated movie due to the high level of difficulty, producers Marc-Antoine Robert and Xavier Regault gave protagonist, Marjane Satrapi, alternative options of film production to avoid animation. As admitted by producer Robert, "I know the new generation of French comic book artists quite well, and I'm afraid of Marjane's. I offered to write an original script for her, because I

    Review aggregator website Rotten Tomatoes gives the film an approval rating of 96% based on 162 reviews, with an average rating of 8.20/10. The site's consensus reads: "Persepolis is an emotionally powerful, dramatically enthralling autobiographical gem, and the film's simple bla

    The film has drawn complaints from the Iranian government. Even before its debut at the 2007 Cannes Film Festival, the government-connected Iran Farabi Foundation sent a letter to the French embassy in Tehran reading, "This year the Cannes Film Festival, in an unconventional and

    On 7 October 2011, the film was shown on the Tunisian private television station Nessma. A day later a demonstration formed and marched on the station. The main Islamic party in Tunisia, Ennahda, condemned the demonstration. Nabil Karoui, the owner of Nessma TV, faced trial in Tu

    • Olivier Bernet
    • 23 May 2007 (Cannes), 27 June 2007 (France)
  5. People also ask

    Is Persepolis a feminist text?

    Who is the antagonist in Persepolis?

    When was Persepolis published?

  6. Review of the Persepolis (comics) wikipedia page | Readings ... › 2021 › 05

    May 06, 2021 · The wikipedia entry for Marjane Satrapi's Persepolis begins by giving a general description of what the work is and some general facts about it, including that it is an autobiographical series of French comics, as well as other details like publication details, translations of the work, and controversy around the graphic novel.

  7. Persepolis - Simple English Wikipedia, the free encyclopedia › wiki › Persepolis

    Persepolis (Greek: Περσες πόλις) is the Greek translation of the name. In modern Iran, the city is known as Takht-e-Jamshid (Throne of Jamshid). The largest building in Persepolis is the Apadana Hall with 72 columns. The Tachara palace built by Darius I is also an important building.

  8. The Expanse (novel series) - Wikipedia › wiki › The_Expanse_(novel_series)

    E-book. The Expanse is a series of science fiction novels (and related novellas and short stories) by James S. A. Corey, the joint pen name of authors Daniel Abraham and Ty Franck. The first novel, Leviathan Wakes, was nominated for the Hugo Award for Best Novel in 2012. The complete series was nominated for the Hugo Award for Best Series in 2017.

  9. Persepolis (képregény) – Wikipédia › wiki › Persepolis_(képregény)
    • A Persepolis Műfaji meghatározása és megszületése
    • A Mű Cselekménye és Tematikája
    • témák és motívumok
    • megjelenése és fogadtatása
    • folytatása
    • adaptációja
    • Magyarul
    • Források
    • Egyéb Ajánlott Tanulmányok
    • További információk

    Bár a Persepolis műfaját kritikusai és elemzői legtöbbször grafikus memoárként, vagy életrajzi ihletésű képregényként határozzák meg, Marjane Satrapi nem tekinti önéletrajznak a művét. Véleménye szerint, valaki akkor írja meg az önéletrajzát, ha nem tud, vagy nem mer elmondani bizonyos dolgokat a családjának és a barátainak. Úgy fogalmaz, hogy bár a főszereplő az ő nevét viseli, a képregény nem kifejezetten róla szól, hanem csak saját magát és élettörténetét használta fel arra, hogy másokról írhasson. Szerinte ha nem így tett volna, akkor a Persepolis politikai, szociológiai vagy történelmi kijelentéseket tartalmazna, azonban nem ez állt szándékában a mű létrehozásával. A főszereplő egy olyan személy, aki ugyanazt látta, amit ő látott; ez a képregény pedig nem állásfoglalás, hanem egy művészi alkotás. A Persepolisban nem kizárólag Satrapi története jelenik meg. A műben számos „mesélő” található, így például Márdzsinagyanyja és bácsikája is. Satrapi meghatározása szerint a Persepolis...

    Theresa M. Tensuan esszéjében a Persepolist a Ross Chambers által „loiterature”-nek nevezett műfajba sorolja, mely a digresszió, a megszakítás, a késleltetés és az alkalomszerűség eszközeivel él. Ez arra ösztönzi az olvasót, hogy elidőzzön, emlékezzen, visszalapozva közelebbről is megvizsgáljon egyes, korábban jelentéktelennek tűnő részletet. Satrapi azzal, hogy történetében az összetett politikai, társadalmi, gazdasági és történelmi témákat tárgyaló fejezetekben kisebb, mindennapi eseményekre is összpontosít, megkönnyíti az olvasónak, hogy otthon érezze magát a memoárban, mivel ezek az elemek az ő számára is ismerősen hatnak. Ez hangsúlyozottan érzékelhető például A kulcs (La clef), A bicikli (La bicyclette), A levél (La lettre) vagy Az ünnep (La fête)című fejezetekben.

    A politikai és történelmi események hatása az egyén és a társadalom közötti viszonyra

    Satrapi a képregényben azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan az egyes szereplők ellenállnak, vagy megadják magukat a társadalmi kényszernek és az előírt normáknak. Ennek során a szereplők felülvizsgálják, újraértelmezik azt a szociális és politikai szerkezetet, mely meghatározza azokat a korlátokat és szabályokat, melyeken belül az egyén szociális, emocionális és morális értelemben felnőtté válik. A Persepolis gyermek, majd kamasz narrátora, Márdzsi, az őt körülvevő világot, melybe beleszületet...

    A Közel-Kelet és a nyugati világ kapcsolata

    A Persepolisban Satrapi az Egyesült Államok gazdasági és kulturális imperializmusára, a hegemóniára való törekvésére is utalva összetettebbé formálja a nyugat által leegyszerűsítve Közel-Keletnek nevezett régió ábrázolását. A nyugati divat utánzását, amely Satrapi és korosztálya, a haladó gondolkodású fiatalok jellemzője, a lázadás egyik formájaként ábrázolja. A nyugati viselkedésminták átvételének Iránban komoly, akár halálos következményei is lehetnek. Igaz, ennek a lázadásnak a tényleges h...

    Marjane Satrapi Persepolisa először 2000 és 2003 között jelent meg négy kötetben, a francia L’Association gondozásában. 2003-ban a képregény harmadik és negyedik kötetének anyaga, képsor formájában, a Libération című napilapban is megjelent. A Persepolis első kötetéből a piacra kerülését követő egy év alatt 20 000-t, 2004-ig a megjelent négy kötetből pedig 400 000 példányt értékesítettek Franciaországban, és több mint egymilliót világszerte. Az évek során több nemzeti és nemzetközi díjat is elnyert, így például 2000-ben a Belga Képregénymúzeum által adományozott Oroszlán-díjat. 2001-ben az első kötet megnyerte az Angoulême-i Nemzetközi Képregényfesztivál első képregényeseknek járó díját, majd a második kötet 2002-ben a legjobb szkriptnek járó díjat. 2004-ben Németországban megkapta a Nemzetközi Képregény Szalonon átadott Max és Móric-, valamint a Frankfurti Könyvvásáron átadott Az Év Képregénye-díjat. Ugyanebben az évben a Persepolis angol nyelvű kiadása az Egyesült Államokban megny...

    A Persepolis cselekménye a negyedik kötettel, 1994-ben ért véget, mikor Márdzsi végleg elhagyta hazáját. Satrapi interjúi során kijelentette, hogy valószínűleg már soha nem fog visszatérni Iránba. Ennél fogva a Persepolis sorozatát sem szándékozik újabb kötetekkel tovább bővíteni, mivel az Iránban zajló eseményekről csak másodkézből értesül, és személyesen nem lehet tanúja a történéseknek. Emellett azonban Satrapi két következő képregénye, az Asszonybeszéd (Broderies) és a Poulet aux prunes a Persepolisszal együtt egyfajta visszatekintő családi trilógiát alkot. Az Asszonybeszéd főszereplője Satrapi nagyanyja, a Poulet aux prunes1950-es és 1970-es évek között játszódó cselekményének központi szereplője pedig édesanyja bácsikája. Satrapi művének nem hivatalos folytatását Persepolis 2.0 címen, webképregény formájában készítette el két Sanghajban élő iráni fiatal, Sina és Payman álnéven. A képregény saját honlapján, a közzétett tíz oldalas Persepolis 2.0-hoz Sina...

    Satrapinak, mint nyilatkozta, eredetileg nem állt szándékában megfilmesíteni saját képregényét, de annak nemzetközi sikere után több kedvező ajánlatot is kapott, még az Egyesült Államokból is. A film létrejötte szerinte nem előre eltervezett döntés volt, csupán „a helyzetből adódott”. Amikor egy olyan ajánlatot kapott, mely teljesen szabad kezet biztosított számára ötleteinek megvalósításához, úgy gondolta, hogy a képregények, gyermekkönyvek és az újságok képsorai után szeretné magát valami újban, a filmrendezésben is kipróbálni. A Satrapi és Vincent Paronnaud rendezésében elkészült, a képregénnyel azonos című film díszbemutatója a 2007-es cannes-i fesztiválonvolt, ahol a nagyjátékfilmek kategóriájában elnyerte a zsűri díját. Satrapi megfogalmazása szerint az adaptációt úgy készítették el, mintha élőszereplős film lenne, azzal a különbséggel, hogy a szereplőket megrajzolták. Az, hogy valódi színészekkel készítsék el az adaptációt, fel sem merült. A filmmel, akárcsak a képregénnyel S...

    Persepolis. Gyermekkorom Iránban; ford. Rády Krisztina; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2007 (Artcomix)
    Persepolis. A visszatérés; ford. Rády Krisztina; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2008 (Artcomix)
    Gillian Whitlock (2006. tél). „Autographics: The Seeing ”I” of the Comics” (angol nyelven). Modern Fiction Studies, Baltimore 52 (4), 965–979. o, Kiadó: Johns Hopkins University Press. DOI:10.1353/...
    Theresa M. Tensuan (2006. tél). „Comic Visions and Revisions in the work of Lynda Barry and Marjane Satrapi” (angol nyelven). Modern Fiction Studies, Baltimore 52 (4), 947–964. o, Kiadó: Johns Hopk...
    Kimberly Wedeven Segall (2008). „Melancholy Ties: Intergenerational Loss and Exile in Persepolis” (angol nyelven). Comparative Studies of South Asia, Africa and the Middle East, Durham 28 (1), 38–4...
    Robert L. Root (2007. ősz). „Interview with Marjane Satrapi” (angol nyelven). Fourth Genre: Explorations in Nonfiction, East Lansing 9 (2), 147–157. o, Kiadó: Michigan State University Press. DOI:1...
    Carmen Moreno-Nuño (2009). „The Comic-strip of Historical Memory: an Analysis of Paracuellos by Carlos Giménez, in the Light of Persépolis by Marjane Satrapi and Maus by Art Spiegelman” (angol nyel...
    Rocío G. Davis (2005. december). „A Graphic Self: Comics as Autobiography in Marjane Satrapi’s ’Persepolis’” (angol nyelven). Prose Studies: History, Theory, Criticism, London 27 (3), 264–279. o, K...
    Amy Malek (2006. szeptember). „Memoir as Iranian exile cultural production: A case study of Marjane Satrapi’s Persepolis series” (angol nyelven). Iranian Studies, London 39 (3), 353–380. o, Kiadó:...
    Liora Hendelman-Baavur (2008). „Guardians of new spaces: ”Home” and ”Exile” in Azar Nafisi’s Reading Lolita in Tehran, Marjane Satrapi’s Persepolis series and Azadeh Moaveni’s Lipstick Jihad” (ango...
    Nyitott Könyvműhely (magyar nyelven). Nyitott Könyvműhely Kiadó. [2015. október 1-i dátummal az eredetibőlarchiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
    Persepolis (magyar nyelven). [2010. június 29-i dátummal az eredetibőlarchiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 21.)
    • Persepolis
    • francia
  10. People also search for