Yahoo Web Search

  1. About 35,400 search results
  1. Pour les articles homonymes, voir SS . Double Sieg Rune, emblème officiel de la SS. La Schutzstaffel (de l' allemand « escadron de protection » — de genre féminin en allemand), plus communément désignée par son sigle SS, est une des principales organisations du régime national-socialiste . Fondée en avril 1925, initialement chargée ...

    • tillkomst
    • Himmlers Ss-Stat
    • Medlemmar
    • efter Kriget
    • Se även
    • Vidare läsning
    • Externa länkar

    Stoßtrupp Adolf Hitler

    Föregångaren till SS var Stoßtrupp Adolf Hitler. I maj 1923 bildades på uppdrag av Adolf Hitler ett Saal-Schutz ("salskydd") för NSDAP. Detta bestod till en början av de två SA-medlemmarna Julius Schreck och Joseph Berchtold samt personer från Münchens Infanteriregemente 19. Saal-Schutz upplöstes i mitten av 1923 sedan Hermann Ehrhardt blivit osams med Ernst Röhm och Hitler. Istället fick tolv SA-män utgöra Stoßtrupp Adolf Hitler, som hade till uppgift att skydda Hitler från angrepp från part...

    Bildandet av SS

    Den 1 april 1925 fick Julius Schreck i uppdrag av Hitler att bilda en ny enhet med uppgift att ta över salskyddet vid partimötena. Redan den 4 april bildades den nya gruppen av åtta medlemmar ur den förutvarande Stoßtrupp Adolf Hitler. Organisationen utökades snabbt och spred sig över hela Tyskland. Den hade till en början en rad beteckningar som Saal-Schutz, Schutzkommando och Sturmstaffel[2] fram till dess att namnet Schutzstaffel slutligen antogs officiellt vid partidagarna den 9 november...

    Uppgift

    Hitler beskrev organisationens uppgifter i ett dekret den 7 november 1930 på detta sätt: "SS uppgift är främst att utöva polistjänst inom partiet." Från 1930 var Schutzstaffels symbol två bredvid varandra stående blixtliknande sigrunor på svart botten. Organisationens uppgift blev till en början att skydda partiets möten från våld och senare även att bekämpa nazisternas motståndare i Tyskland, liksom senare under andra världskriget även i de ockuperade länderna och kom därvid att behärska hel...

    Polisen och säkerhetstjänsten

    Heinrich Himmler, tillsammans med sin närmaste man, Reinhard Heydrich, konsoliderade den maktställning SS efterhand tillskansade sig inom det nazistiska partiet och senare även den tyska staten. År 1931 gavs Heydrich i uppdrag av Himmler att bygga upp en säkerhetstjänst (Sicherheitsdienst, SD) inom själva SS. År 1936 hade SS även tagit kontrollen över den hemliga säkerhetspolisen Gestapo. På nationell nivå (det fanns ingen tysk rikspolis) organiserade man också militära kasernerade enheter in...

    En fjärde försvarsgren

    Vid andra världskrigets utbrott 1939 steg antalet medlemmar i SS till 250 000. Vidare organiserades Waffen-SS i december 1940 som en särskild gren inom SS för kunna samordna och utveckla de alltfler beväpnade SS-enheternas krigsinsatser och tillvarata SS-personalens och Reichführer-SS intressen inom den mycket stora reguljära krigsmakten (Wehrmacht). SS utvecklades under kriget till en effektiv resurs med många avdelningar, av vilka vissa bedrev långsiktigt utvecklingsarbete, bland annat inom...

    Himmlers maktsfär

    Himmler hade 1939 byggt upp SS till det viktigaste av Nazitysklands maktcentra, genom att sammansmälta SS-organisationen med de statliga myndigheter Himmler kontrollerade Reichssicherheitshauptamt (RSHA) och rikspolisstyrelsen Hauptamt Ordnungspolizei. Som rikskommissarie för befästandet av den tyska folkstammen fick Himmler 1939 ansvaret för att genomföra Hitlers raspolitik. Under kriget utvecklades SS militära del, Waffen-SS, till en fjärde försvarsgren. Himmlers maktsfär avgränsades av de...

    SS-befälets sociologi

    En socialhistorisk undersökning av SS-befälet (SS-Untersturmführer och högre grader; se nedan) sociala ställning före kriget, visar att arbetarklassen var underrepresenterad, men i jämförelse med andra tyska eliter (till exempel officerskåren) så var den starkt representerad bland SS-befälet. Kvalificerade yrkesarbetare dominerade bland de arbetare som blev SS-befäl. Andelen SS-befäl från lägre medelklass motsvarade klassens andel av befolkningen i stort. De flesta av dessa var privatanställd...

    Grader

    Inom parentes anges motsvarande grader i dåvarande tyska armén (Wehrmacht). Bilderna till höger visar kragspeglar. Högre befälsgrader 1. SS-Oberstgruppenführer(Generaloberst) 2. SS-Obergruppenführer(General) 3. SS-Gruppenführer(Generalleutnant) 4. SS-Brigadeführer(Generalmajor) Befälsgrader 1. SS-Oberführer(Oberst) 2. SS-Standartenführer(Oberst) 3. SS-Obersturmbannführer(Oberstleutnant) 4. SS-Sturmbannführer(Major) 5. SS-Hauptsturmführer(Hauptmann) 6. SS-Obersturmführer(Oberleutnant) 7. SS-Un...

    Reichsführer-SS

    1. Julius Schreck(1925–1926) 2. Joseph Berchtold(1926–1927) 3. Erhard Heiden(1927–1929) 4. Heinrich Himmler(1929–1945) 5. Karl Hanke(1945)

    Mot slutet av kriget begav sig en grupp före detta SS-officerare till Argentina där de organiserade ett hemligt nätverk för de nazister som skulle komma att fly från det besegrade väldet i Europa. Nätverket fick namnet ODESSA (en akronym för Organisation der ehemaligen SS-Angehörigen) och hade kontakter i bland annat Tyskland, Schweiz, Italien och Vatikanstaten samt med operativ bas i Buenos Aires. ODESSA hjälpte Adolf Eichmann, Erich Priebke och många andra att finna en fristad i Latinamerika. Den 30 september 1946 förklarade krigsförbrytartribunalen i Nürnberg i sitt domslut, att hela SS var en kriminell organisation. Förklaringen underströks av uttalandet "SS användes för brottsliga syften, innefattande förföljelse och utrotning av judar, brutalitet och mord i koncentrationslägren, excesser i förvaltningen av ockuperade områden, verkställandet av slavarbetsprogrammet, samt den undermåliga behandlingen av och morden på krigsfångar." (IMT, 1946, vol. XXII, s. 516). Krigsförbrytardo...

    Ailsby, Christopher (2008). SS: Tredje rikets bödlar. Hallstavik: Svenskt militärhistoriskt bibliotek. ISBN 978-91-85789-08-5
    Knopp, Guido (2006). SS: ondskans mäktiga redskap. Lund: Historiska Media. ISBN 91-85377-78-3
    Kogon, Eugen (2002). SS-staten: de tyska koncentrationslägrens system. Stockholm: Svensk militärhistoriskt bibl. (SMB) i samarbete med Bergh. ISBN 91-974384-2-1
    Gemzell, Carl-Axel, red (1991). SS. Höganäs: Bokorama. ISBN 91-7024-873-7
  2. Schutzstaffel (em português "Tropa de Proteção"), abreviada como SS, ϟϟ ou (em Alfabeto rúnico), foi uma organização paramilitar ligada ao Partido Nazista e a Adolf Hitler na Alemanha Nazista e mais tarde na Europa ocupada pelos alemães durante a Segunda Guerra Mundial.

    • Korjellemzés
    • AZ SS története 1939 előtt
    • AZ SS története 1939. Szeptember 1-Jéig
    • Alakulatai
    • Megfeleltethetősége Más hasonló Szervezeteknek
    • AZ SS Szolgálati Rangjai
    • 1939 után
    • Történelmi megítélése
    • További információk

    Az első világháborút követő zűrzavaros években a politikai pártok mindent megtettek a hatalom megszerzése érdekében. Az utcákon hol hangzatos szavakkal próbálták megnyerni maguknak a nincsteleneket és a csalódott veterán katonákat, hol pedig harcot provokálva tizedelték egymást. Egy ilyen korszakban indult útjára az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) Adolf Hitler vezetésével, valamint ekkor tört be Németország területére igazán a szocialista forradalom is. A csalódott veteránok nem nézték tétlenül a szocialisták térnyerését, ezért freikorpsokba (szabadcsapatokba), majd később az SA-ba (Sturmabteilung– rohamosztag) tömörültek, s vették fel a harcot ellene.

    Az SS alapításakor mindössze 2 tagot számlált (Joseph Berchtold, Julius Schreck), hamarosan csatlakozott hozzájuk a párt több elkötelezett híve, majd Berchtold vezetése alatt létrejött a Stosstrupp Adolf Hitler (Adolf Hitler rohamcsapat). Az osztag további fejlődését azonban szüneteltette az 1923. november 9-én végrehajtott müncheni puccskísérlet (sörpuccs). Az ekkor letartóztatott Hitler a fogság alatt írt Mein Kampfbanmég az SA átszervezéséről írt, amelyet úgy tervezett el, ahogy végül az SS jött létre. Vagyis Röhmtől tartva végül nem nyúlt az SA szervezetéhez, hanem külön rohamosztagot hozott létre. Hitler szabadulása után gyakorlatilag azonnal újjáélesztette a betiltott Nemzetiszocialista Német Munkáspártot és ezzel párhuzamosan fontosnak érezte az SS létrehozását is. Ezt testőrére, Schreckre bízta. A rohamosztag többszöri átszervezés után érte el azt a formáját, amit másfél évtizeddel később az egész világ rettegett és ekkor kapta a Schutzstaffel nevet. Hitler azt akarta, hogy...

    Kezdetek

    A Schutzstaffelt (védőosztag), vagyis az SS-t, 1925-ben állították fel. Kezdetben körzetenként 10 tagból és egy vezetőből. A tagok válogatása szigorú volt: büntetlen előéletűnek és egészségesnek kellett lenniük, valamint három generációra visszamenőleg igazolniuk kellett német származásukat. A sikeres felvétel után Hitler személyére kellett felesküdni, bár a szervezet 1929-ig az SA irányítása alá tartozott. Ekkor azonban Heinrich Himmlervette át a vezetést, aki nagyratörő terveivel később kit...

    A "hosszú kések éjszakája"

    1933-ra az SA tagsága már három milliósra nőtt, ami komolyan aggasztotta a Reichswehr, a német hadsereg konzervatív vezérkarát is. Hitlernek döntenie kellett: nem veszíthette el a hadsereg támogatását. Ígéretet tett arra, hogy leszámol az SA-val, mit Röhm kapitány már saját magánhadseregének tartott.1934. június 30-án az SS-különítmények (Leibstandarte és az SS-Totenkopfverbände) felkutatták, majd letartóztatták az SA magasabb rangú vezetőit. Ernst Röhmöt egy börtönbe hurcolták, ahol két SS t...

    Felfegyverzés

    Hitler 1935 márciusában bejelentette, hogy nem köti Németországot a versailles-i béke. Újraindíttatta a sorozást, majd elrendelte az SS-Verfügungstruppen (különleges feladatokkal megbízott csapatok) alakulatok felállítását. A hadsereg tisztjei ezt sem nézték jó szemmel, ezért az SS-VT és Totenkopfverbändét bevonták a rendőrség irányítása alá. 1938 márciusában a Leibstandarte, a Deutschland és a Germania SS-VT részt vettek az Anschlussban, Ausztria Harmadik Birodalomba olvasztásában. Ez év okt...

    1940-ben a Waffen-SSmegalakulásával az SS szervezete kettévált: az általános: "Allgemeine-SS"-re és a katonai: "Waffen-SS"-re. 1944-ig 12 hivatal irányította az SS-t. 1. Az Allgemeine-SSvolt a nem-hadszíntéri ága az SS-nek. Rájuk többnyire mint tartalékosokra tekintettek, gyakran az SS más szervezetében teljesítettek szolgálatot. 2. A Waffen-SS volt a harctéri feladatokat ellátó alakulat. Ennek 3 csoportja: 2.1. Verfügungstruppe - vagyis bevetési alakulat, mely 39 divízióban a Wehrmacht-ot támogatta a háborúban. 2.2. Leibstandarte – Adolf Hitlerszemélyes testőrsége 2.3. SS-Totenkopfverbände (halálfejes társaság) volt a koncentrációs táborok felügyelete és őrsége. 3. A Reiter-SSvolt az SS lovassági alakulata, mely az SS felsőbbrendűségét, méltóságát volt hivatott megjeleníteni. 4. A Germanische-SSvolt hivatott az árja szemlélet terjesztését elősegíteni. 5. Az Auxiliary-SS1945-ben alakult, utolsó erőfeszítésként a koncentrációs táborok működtetéséhez. 6. Einsatzgruppen – Halálosztagok...

    Az SS-hez hasonló, ilyen széles tevékenységi körrel rendelkező katonai / félkatonai alakulat a világtörténelem más hírhedt diktatúráiban sem nagyon létezett, ily módon a más hasonló jellegű, pártállami karhatalmi szerveknek való megfeleltetése is igencsak nehézkes. A testület eredetileg a náci német kormány gyakorlatilag korlátlan rendőri jogköröket gyakorló, a belső rendet és ideológiai fegyelmet fenntartó politikai rendőrsége és pártmilíciája volt, majd miután kitört a világháború, létrejöttek a harctéri, a reguláris hadsereget a hadszíntéren ténylegesen támogató, ám attól szervezetileg jórészt független SS-alakulatok. Az SS fokozatosan magába olvasztotta a Harmadik Birodalom összes rendőri szervét is, gyakorlatilag a teljes közbiztonsági és bűnügyi rendőri állományt, valamint parancsnoksága alá tartozott a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichsicherheitshauptamt), mely mai szóhasználattal egyszerre látta el a polgári és a katonai titkosszolgálatok, a hírszerzés és a kémelhárítás...

    Rang alapján növekvő sorrendben: 1. SS-Mann - Közlegény 2. Sturmmann - Közlegény (Őrvezető) 3. Rottenführer - Őrvezető 4. Unterscharführer - Tizedes 5. Scharführer - Szakaszvezető 6. Oberscharführer - Őrmester 7. Hauptscharführer - Törzsőrmester 8. Sturmscharführer - Főtörzsőrmester 9. Untersturmführer - Hadnagy 10. Obersturmführer - Főhadnagy 11. Hauptsturmführer - Százados 12. Sturmbannführer - Őrnagy 13. Obersturmbannführer - Alezredes 14. Standartenführer - Ezredes 15. Oberführer - Köztes rang az ezredes és dandártábornok között, magyar megfelelője nincs 16. Brigadeführer - Dandártábornok 17. Gruppenführer - Vezérőrnagy 18. Obergruppenführer - Vezérezredes 19. Oberstgruppenführer - Tábornagy 20. Reichsführer-SS - Az SS Birodalmi vezetője

    Az SS ezután nemcsak rendfenntartó alakulatként működött, hanem állandó ellenőrzése alatt tartotta a Wermachtot is. Ez a reguláris hadsereg katonáiban ellenszenvet váltott ki. Emellett SS-katonákat helyeztek el a lágerekben is. A háború utolsó éveiben gyerekeket is besoroztak az SS soraiba, bár hozzá kell tenni, ezek a (jellemzően) 14-17 éves fiatalok mind a Hitlerjugendsoraiból kerültek ki, és nem is annyira sorozták, mint inkább egyszerűen átvezényelték őket, az elhunyt régebbi tagok pótlására. Ők ez ellen nem is tiltakoztak, büszkék voltak akiket kiválasztottak, ez főleg a náci Németország ifjúsági szervezeteiben végzett komoly agymosás jellegű politikai nevelésnek volt köszönhető. A Hitlerjugendből egyenes út vezetett az SS-be, a szervezet gyakorlatilag az SS egyfajta "keltetője" volt.

    Az SS egyike volt a történelem során megalakított leghírhedtebb és legkegyetlenebb félkatonai / katonai alakulatoknak. A második világháború után főként SS-tiszteket vontak felelősségre háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, kevésbé a reguláris hadsereg, a Wehrmacht katonáit. Főként a Waffen-SS, a szervezet harctéri, Wehrmachtot támogató alakulatai követtek el sokszor indokolatlan, öncélú kegyetlenkedéseket a polgári lakossággal szemben a megszállt területeken. Gyakorlatilag a holokausztot, a zsidók deportálását is SS-katonák hajtották végre - sok esetben persze a megszállt / szövetséges országok karhatalmi szerveinek segítségével. Magyarországon például a nácibarát Sztójay-kormány a magyar csendőrséget mozgósította, főként a vidéki zsidók deportálása céljából. A náci halál- és munkatáborokat sem a reguláris hadsereg, hanem többnyire az SS alakulatai őrizték. Több, a holokauszt borzalmaiért felelős magas rangú náci háborús bűnös maga is az SS kötelékében szolgált, például a...

    ↑ Ailsby: Christopher Ailsby: SS Halál Keleten: A Waffen-SS Oroszorzágban 1941-45. Debrecen: Hajja és Fiai. 1999. = 20. századi hadtörténet, ISBN 963 9037 61 3
    ↑ Ailsby2: Christopher Ailsby: Waffen-SS: Hitler fekete gárdája a háborúban. Debrecen: Zagora 2000. 1999. ISBN 963 03 8725 5
    ↑ Cook-Bender: Leibstandarte SS Adolf Hitler: Uniforms, Organization, & History. San Jose, CA: R. James Bender (1994). ISBN 978-0-912138-55-8
    • 800 000 (1944)
    • német
  3. People also ask

    What does Schutzstaffel stand for?

    What were the SS officers?

    Was the Waffen SS Elite?

    What was the German SS uniform?

  4. Schutzstaffel. SS ili Šucštafel ( nem. Schutzstaffel — Odbrambene snage) je bila velika paravojna organizacija koja je bila glavni deo Nacionalsocijalističke partije u Nemačkoj. Lider SS-a bio je Hajnrih Himler od 1929. do njenog raspuštanja 1945. sa porazom nemačke u Drugom svetskom ratu .

    • Dejiny
    • zložky SS počas vojny
    • Hodnostné značenie A Uniformy
    • Zločinná Politika
    • Norimberský súd A SS
    • Pozri Aj

    Začiatky organizácie

    Vznikla v roku 1923 ako elitná organizácia paramilitantnej bojovej organizácie Sturmabteilung (SA - útočné oddelenie) z oddaných prívržencov Adolfa Hitlera. Pôvodne to bol 50 členný oddiel, ktorý slúžil ako ochranný oddiel rečníkov strany počas verejných zhromaždení, označovaný ako Stosstrupp Adolf Hitler (útočný oddiel Adolf Hitler). V novembri 1923 bol oddiel rozpustený po neúspešnom Mníchovskom puči. Organizácia bola znovuvytvorená v roku 1925 spolu s nacistickou stranou. Hitler vtedy vytv...

    Podriadenie bezpečnostného aparátu

    20. apríla 1934 (v deň Hitlerových 45. narodenín) pri príprave noci dlhých nožov prebral Himmler od Göringa aj velenie Gestapa. Po noci dlhých nožov (30. júna 1934), kedy príslušníci SS na Hitlerov príkaz zatkli a popravili najmenej 85 osôb na čele s Ernestom Röhmomvýznam SS vzrástol. Za tento úspech sa organizácia dočkala, okrem likvidácie konkurenčných hnedých košieľ, osamostatnenia v hierarchii nacistickej strany. Reorganizácia SS v tomto období si vyžiadala premenovanie SS-Gruppen na SS-O...

    Druhá svetová vojna

    V predvečer vojny sa začali pohotovostné oddiely SS rozrastať. V roku 1939 sa Waffen-SS skladalo zo 4 plukov (asi 18 000 mužov). Zo strážcov táborov SS Totenkopfverbände bola v tomto období organizovaná samostatná divízia SS Totenkopf, ktorá bola zaradená k Waffen-SS. V roku 1943 mali Waffen-SS 450 000 mužov. V dobe svojho najväčšieho rozmachu v decembri 1944 predstavoval početný stav Waffen-SS 38 divízií (asi 950 000 mužov), z toho 8 tankových. Jednotky Waffen-SS, mali rôzne kvality, ale pre...

    Pred začiatkom druhej svetovej vojny boli príslušníci SS rozdelení do štyroch zložiek, ktoré sa zachovali až do konca vojny: 1. Základ SS tvorili Allgemeine-SS, ktorá bola nebojovou najpočetnejšou zložkou SS. Jednotky Allgemeine-SS sa členili na pluky (Standarten), ktoré sa organizovali do väčších celkov známych ako Abschnitte a Oberabschnitte. Značná časť príslušníkov Allgemeine-SS slúžila v iných zložkách správy štátu, nacistickej strane a niektorých oddeleniach Hlavného ríšskeho bezpečnostného úradu (RSHA) (ako boli SD, Gestapo a Kripo). Príslušníci Allgemeine-SS boli považovaní za rezervy ozbrojených zložiek nemeckého štátu alebo Waffen-SS. Príslušníci SS mali odlišné hodnosti ak slúžili v organizácii Allgemeine-SS a prípadne aj v jednotkách Waffen-SS. 2. Waffen-SS (Zbrane SS) predstavovali tri zložky, jednak Hitlerovu osobnú ochranku (Leibstandarte); frontové vojenské jednotky nacistickej strany (SS-Verfügungstruppen), ktoré sa spolu s oddielmi pozemnej armády (Heer) zúčastnili...

    SS sa odlišovali od ostatných zložiek nemeckých ozbrojených síl svojou samostatnou štruktúrou vojenských hodností, označením jednotiek aj uniforiem. Uniforma SS sa odlišovala najmä čiernou kravatou a čiernou čiapkou so znakom lebky s prekríženými hnátmi (nem. Totenkopf). Znakmi SS boli dva biele „blesky“ (runové znaky „S“ - sowulo) na čiernom pozadí. Po prepustení Hitlera z väzenia v roku 1925 začal organizovať polovojenské oddiely. Jeden z veliteľov (Gerhard Roßbach) získal v Rakúsku veľké množstvo hnedého súkna, ktoré bolo určené na tropické uniformy. Z tohto súkna boli šité prvé uniformy a preto Hitlerovi polo-ozbrojení prívrženci zo Sturmabteilung dostali pomenovanie hnedokošeliari (Musolini mal čiernokošeliarov). V roku 1926 len vyšší velitelia mávali počas pochodov označenie hodnosti, väčšina členov mala rôzne neštandardné hnedé oblečenie (košele) často bez hodnosti. V roku 1929, po tom čo sa stal veliteľom SS, vydal Himmler prvé nariadenie týkajúce sa uniforiem a hodností.Uni...

    Príslušníci SS sa na rôznych úrovniach organizácie štátu podieľali na zločinnej politike vedenej Adolfom Hitlerom a nemeckou nacistickou stranou NSDAP. SS sa s pomocou organizácie Volksdeutche Mittelstelle podieľali na rozvratnej činnosti v nepriateľských krajinách, napr. pri získaní moci v Rakúsku a neskôr na území Česko-Slovenska v Sudetoch alebo v Poľsku. Najviac zločinov vykonali príslušníci SS na okupovaných územiach, najmä počas vojnového ťaženia na východ hlavne v Sovietskom zväze a Poľsku. Niektoré zložky SS mali za úlohu spravovať dobyté územia, ako ozbrojená vojenská polícia. K obyvateľstvu sa správali často mimoriadne kruto, dopustili sa mnohých zločinov, vytvorili si miestnych kolaborantov a boli hlavnými organizátormi masakrov civilného obyvateľstva hlavne na území bývalého ZSSR. Organizácia SS bola zodpovedná za realizáciu Hitlerovej vízie tzv. konečného riešenia židovskej otázky.

    Po skončení druhej svetovej vojny boli viacerí vodcovia Nacistického Nemecka, vrátane významných vodcov SS zatknutí a súdení za vojnové zločiny a zločiny proti ľudskosti, ktoré organizovali. Norimberský proces (prebiehajúci od 14. novembra 1945 do 1. októbra 1946) označil SS za zločineckú organizáciu a postavil ju mimo zákon. Himmler spáchal ešte pred súdom 23. mája 1945 samovraždu kyanidovou kapsulou. Iní príslušníci SS však boli súdení za vojnové zločiny.

  1. People also search for