Yahoo Web Search

  1. Ludwig van Beethoven - Wikipedia › wiki › Ludwig_van_Beethoven

    Ludwig van Beethoven ( / ˈlʊdvɪɡ væn ˈbeɪtoʊvən / ( listen), German: [ˈluːtvɪç fan ˈbeːtˌhoːfn̩] ( listen); baptised 17 December 1770 – 26 March 1827) was a German composer and pianist. Beethoven remains one of the most admired composers in the history of Western music; his works rank amongst the most performed of the ...

    • Schoenberg

      Arnold Schoenberg was born into a lower middle-class Jewish...

    • Heiligenstadt Testament

      The Heiligenstadt Testament is a letter written by Ludwig...

    • Fidelio

      Fidelio itself, which Beethoven began in 1804 immediately...

  2. Beethoven (film) - Wikipedia › wiki › Beethoven_(film)

    Beethoven. (film) For the animated series based on the film, see Beethoven (TV series). Beethoven is a 1992 American family comedy film, directed by Brian Levant and starring Charles Grodin and Bonnie Hunt as George and Alice Newton, respectively. It is the first installment of the Beethoven film series . The film was written by John Hughes ...

  3. Beethoven (TV series) - Wikipedia › wiki › Beethoven_(TV_series)
    • Overview
    • Premise
    • Home media

    Beethoven is a 1994 American Saturday morning cartoon television series loosely based on the 1992 motion picture of the same name. The series was produced by Northern Lights Entertainment and Universal Cartoon Studios, and aired for one season on CBS, with 13 episodes with two 10 minute segments produced. Dean Jones, who played Dr. Varnick in the film, voiced the role of George Newton; Nicholle Tom, who played teenage daughter Ryce in the film and Beethoven's 2nd, was the only cast member from t

    The Newton family love Beethoven, their St. Bernard dog. But the father, George, has his moments with Beethoven, who gets in different mishaps time after time. When not with the Newton family, Beethoven spends time with three other dogs, Sparky, Ginger, and Caesar. Unlike the film, Beethoven has a speaking voice, at least among the other animals. The same plot was used in another animated series Free Willy, where the main character also could talk.

    Universal and Goodtimes released episodes of the show on VHS. On July 15, 2020, the series became available on the Peacock streaming service.

    • 13
    • Christopher Neal Nelson, Keith Baxter
    • September 10 –, December 3, 1994
    • CBS
  4. Ludwig van Beethoven - Simple English Wikipedia, the free ... › wiki › Ludwig_van_Beethoven
    • Early Years
    • Middle Period
    • Deafness
    • Later Life
    • Legacy
    • Further Reading
    • Other Websites

    Very little is known about Beethoven’s childhood. He was baptized on December 17, 1770 and was probably born a few days before that. Beethoven's parents were Johann van Beethoven (1740 in Bonn – December 18, 1792) and Maria Magdalena Keverich (1744 in Ehrenbreitstein – July 17, 1787). Magdalena's father, Johann Heinrich Keverich, had been Chief at the court of the Archbishopric of Trier at Festung Ehrenbreitstein fortress opposite to Koblenz. His father was a fairly unimportant musician who worked at the court of the Elector of Cologne. This court was in Bonn and it was here that he lived until he was a young man. His father gave him his first lessons in piano and violin. Beethoven was a child prodigy like Mozart, but while Mozart as a little boy was taken all over Europe by his father, Beethoven never traveled until he was 17. By that time, his piano teacher was a man called Neefe who had learned the piano from Carl Philipp Emanuel Bach, the son of Johann Sebastian Bach. Neefe said...

    Beethoven seems to have tried to forget these bad thoughts by working very hard. He composed a lot more music, including his Third Symphony, called the Eroica. Originally he gave it the title Bonaparte in honour of Napoleon whom he admired. But when Napoleon crowned himself emperor in 1804, Beethoven began to think that he was just a tyrant who wanted a lot of power. He went to the table where the score of the symphony was lying and tore up the title page. Beethoven stayed in Vienna that year, working hard at an opera and giving piano lessons to Josephine von Brunsvik to whom he wrote passionate letters. She was a young widow with four children. It is impossible to know quite what her feelings were for Beethoven, but socially she belonged in higher society and probably thought that a wild musician was not a suitable husband.In the end she married a Baron, but this marriage, like her first one, was not happy either. In 1805 Beethoven wrote his only opera. The next spring it had two p...

    In a letter dated June 29, 1801, Beethoven told a friend in Bonn about a terrible secret he had for some time. He knew that he was becoming deaf. For some time, he had spells of fever and stomach pains. A young man does not expect to become deaf, but now he was starting to admit it to himself. He was finding it hard to hear what people were saying. Just at the moment when he was starting to become known as one of the greatest of all composers, it was a terrible blow to realize that he was losing his hearing. In 1802, he stayed for a time in Heiligenstadt which is now a suburb of Vienna but at that time it was outside the city. There he wrote a famous letter which is known as the Heiligenstadt Testament. It is dated October 6 and told about his rising frustration at his deafness. He asks people to forgive him if he cannot hear what they are saying. He said that he had often thought of suicide, but that he had so much music in his head which had to be written down that he decided to c...

    By 1814, Beethoven had reached the height of his fame. The Viennese people thought of him as the greatest living composer, and he was often invited by royal people to their palaces. It was the year in which he played his famous Piano Trio Op. 97 The Archduke. That was the last time he played the piano in public.His deafness was making it impossible to continue. Beethoven had many problems when his brother Caspar Carl died, leaving a 9-year-old son. The boy’s mother may have been incapable of looking after him, but Beethoven had to prove this in a court of law. For several years he looked after his nephew, but it was a difficult relationship and it involved a lot of legal letters and quarrels with people. In 1826, Karl tried to shoot himself. He survived, but people persuaded Beethoven to stop being his guardian. Karl went into the army. The last years were unhappy years for Beethoven. During this time he composed very little. Then, in 1817, he recovered and wrote his last two sympho...

    Beethoven’s music is usually divided into three periods: Early, Middle and Late.Most composers who live a long time develop as they get older and change their way of composing. Of course, these changes in style are not sudden, but they are quite a good way of understanding the different periods of his composing life. His first period includes the works he wrote in his youth in Bonn, and his early days in Vienna up to about 1803. His middle period starts with the Eroica Symphony and includes most of his orchestral works. His last period includes the Ninth Symphony and the late string quartets. Beethoven is probably the most famous of all composers, and the most written about. He had a wild personality and this was something that the Romantics in the 19th century always expected from great artists. The Romantics thought that the artist was somehow a person with exaggerated qualities who was not like normal people. Beethoven had a very strong personality. He lived in the time of the Fr...

    Douglas Johnson; Scott G. Burnham; William Drabkin; Joseph Kerman; Alan Tyson, "Beethoven, Ludwig van", Grove Music Online, doi:10.1093/gmo/9781561592630.article.40026
    Albrecht, Theodor, and Elaine Schwensen (1988). More Than Just Peanuts: Evidence for December 16 as Beethoven's birthday. The Beethoven Newsletter. p. 60-63.CS1 maint: multiple names: authors list...
    Bohle, Bruce, and Robert Sabin (1975). The International Cyclopedia of Music and Musicians. London: J.M.Dent & Sons LTD. ISBN 0-460-04235-1.CS1 maint: multiple names: authors list (link)
    Clive, Peter (2001). Beethoven and His World: A Biographical Dictionary. New York: Oxford University Press. ISBN 0-19-816672-9.
    Beethoven’s Personality and Music: The Introverted Romantic Archived 2008-06-15 at the Wayback Machine
    nhdbeethoven Archived 2009-04-05 at the Wayback Machine
    • 17 December 1770
    • Bonn
    • Composer and pianist
    • 26 March 1827 (aged 56), Vienna
  5. Ludwig van Beethoven – Wikipedia › wiki › Ludwig_van_Beethoven
    • Herkunft Des Familiennamens
    • Leben
    • Der Komponist
    • Schüler
    • Aufnahmen
    • Datenträger
    • Fiktionale Literatur
    • Filme Über Beethoven
    • Philatelistisches
    • Beethoven Als Namensgeber

    In belgischen und niederländischen Familiennamen bezeichnet der Zusatz „van“ ursprünglich den Herkunftsort des Namensträgers, war also kein Adelsprädikat. Der Name „Beethoven“ bezieht sich vermutlich auf die kleine Ortschaft Bettenhoven (Bettincourt) in der Region Hesbaye, die jetzt zur Gemeinde Waremme in der Provinz Lüttich (französisch Liège) zählt. Die Landschaft Betuwewird alternativ ebenfalls mit dem heute berühmten Namen verbunden. Im späten 15. Jahrhundert lebte ein gewisser Jan van Bettehove (1485–1571) in Kampenhout bei Mechelen, Ludwigs Vorfahr in siebenter Generation. 1595 wurde eine Josyne van Beethoven, ebenfalls aus Kampenhout stammend, als Hexe auf dem Scheiterhaufen am Grand Placein Brüssel verbrannt.

    Beziehungen zu Frauen und die „Unsterbliche Geliebte“

    Zwar war Beethoven nach einer Aussage von Franz Gerhard Wegeler „sehr häufig verliebt“,doch bezog sich dies nur auf eine kurze Periode in den 1790er Jahren, als Wegeler in Wien war. Frauen spielten jedoch in vieler Hinsicht eine große Rolle in Beethovens Leben: als Freundinnen und Vertraute, als Interpretinnen oder als Widmungsempfängerinnen.


    Im 19. Jahrhundert bedeuteten Beethovens Werke (bzw. eine bestimmte Auswahl von Hauptwerken) der Musikwelt vielfach den Gipfel der Tonkunst überhaupt.Heute gilt Beethoven als der Vollender der Wiener Klassik und Wegbereiter der Romantik. Insbesondere in den für die Epoche der Wiener Klassik grundlegenden Formen der Sinfonie, der Klaviersonate und des Streichquartetts hat er Werke geschaffen, deren musikgeschichtlicher Einfluss kaum zu übertreffen ist. So legte Beethoven beispielsweise wichtig...

    Bonner Zeit

    Die frühen, noch in der Bonner Zeit entstandenen Werke Beethovens umfassen zehn heute bekannte Kompositionen aus dem Zeitraum 1782–1785. Sie wurden, im Bemühen, ihn zu einem Wunderkind zu stilisieren, fast alle veröffentlicht. Außerdem sind etwa dreißig Werke aus den Jahren 1787–1792 bekannt, von denen damals jedoch nur eines veröffentlicht wurde. Viele davon arbeitete Beethoven in spätere Werke ein. Die Stücke des ersten Zeitraums waren noch stark vom Stil Neefes und Sterkels geprägt und ori...

    Erste Epoche des individuellen Schaffens

    Sie begann mit der Herausgabe der ersten drei Klaviertrios op. 1 (1795) und endete etwa mit den Jahren 1800–1802. Die 1. Sinfoniegehört dazu. Im Alter von 29 Jahren nahm Beethoven sie in Angriff und vollendete sie am Anfang des darauffolgenden Jahres. Sie wurde mit großem Erfolg am 2. April 1800 uraufgeführt. Bahnbrechend in dieser Zeit waren die Klavierkompositionen, sowohl in der Form des Konzerts als auch der Sonate und Variation, nicht nur in der Technik, sondern auch im Zuschnitt der Sät...

    Ronald Brautigam. Ludwig van Beethoven "Complete Works for Solo Piano". Hammerflügeln nach Anton Walter, J.A.Stein, Conrad Graf von Paul McNulty
    Robert Levin, John Eliot Gardiner. Ludwig van Beethoven "Piano Concertos". Hammerflügel nach Walter von Paul McNulty.

    Ludwig van Beethoven: Meisterwerke ● 40 Stunden MP3, DVD–ROM, Aretinus Gesellschaft für Musikarchivierung mbH, Berlin 2006, ISBN 3-939107-12-3.

    Ludwig van Beethovens Leben und Wirken wurde nicht nur zum Gegenstand der Musikgeschichte, sondern auch der Literatur. Franz Grillparzer verfasste die Grabrede wie das zweistrophige Gedicht Worte über Beethovens Grab zu singen. 1840 erschien die Novelle Eine Pilgerfahrt zu Beethoven, darin Richard Wagner seinem Vorbild Beethoven die eigene Opernvorstellung in den Mund legt. Heribert Rau porträtierte ihn in seinem 1859 veröffentlichten Werk Beethoven, ein Künstlerleben. 1903 heroisierte Romain Rolland in seinem psychologischen Roman Vie de Beethoven (Beethovens Leben) den Komponisten als Künstler und Kämpfer. Kurt Delbrück verfasste 1922 Die Liebe des jungen Beethoven und drei Jahre später den Roman Die letzte Liebe Beethovens. 1926 erzählte Arthur Schurig im Geschichtenband Vom Glücke Beethovens das Leben des Komponisten nach. 1927 erschien Ottokar Janetscheks Buch Der Titan, eine Nacherzählung Beethovens Leben. 1927/1931 folgte Felix Huchs zweiteiliger Historienroman Beethoven. Die...

    1909: Beethoven.Regie: Victorine-Hippolyte Jasset
    1918: Der Märtyrer seines Herzens. Regie: Emil Justitz
    1927: Beethoven. Regie: Hans Otto Löwenstein
    1937: Beethovens große Liebe. Regie: Abel Gance

    Mit dem Erstausgabetag 2. Januar 2020 gab die Deutsche Post AG zum 250. Geburtstag Beethovens ein Sonderpostwertzeichen im Nennwert von 80 Eurocent heraus.Der Entwurf stammt vom Grafiker Thomas Steinacker aus Bonn.

    Folgende Einrichtungen, Veranstaltungen und Orte wurden zu Ehren Beethovens benannt. 1. Beethoven-Preis 2. Beethoven-Halbinsel(Antarktis) 3. Beethovenhalle(Bonn) 4. Beethovenfest(Bonn) 5. Beethovenstraße(verschiedene Städte) 6. Beethoven Orchester Bonn 7. Beethoven CompetitionBonn for Piano 8. Beethoven (Asteroid) 9. Beethovenfries (Monumentalgemälde von Gustav Klimt1901/02, Wien)

    • getauft 17. Dezember 1770
    • deutscher Komponist
    • Bonn
    • Beethoven, Ludwig van
  6. Category:Ludwig van Beethoven - Wikimedia Commons › wiki › Category:Ludwig_van

    Jan 29, 2021 · Josef Willibrord Mähler, Ludwig van Beethoven (Komponist), um 1804–1805, Sammlung Wien Museum Inv. Nr. 104650, Foto Birgit und Peter Kainz, Wien Museum.jpg

    • Beethoven
    • 1782–1827
    • Austrian-German composer
    • Bonn; Vienna
  7. Beethoven Virus - Wikipedia › wiki › Beethoven_Virus
    • Overview
    • Synopsis
    • Production
    • International broadcast

    Beethoven Virus is a 2008 South Korean television series starring Kim Myung-min, Lee Ji-ah, and Jang Keun-suk. The show drew attention for being the first Korean drama to depict the lives of classical musicians, an orchestra and ordinary people who dream of becoming musicians. It aired on MBC from September 10 to November 12, 2008 on Wednesdays and Thursdays at 21:55 for 18 episodes. Beethoven Virus Promotional poster Genre Romance Music Written by Hong Jin-ah Hong Ja-ram Directed byLee Jae-kyoo

    Kang Gun-woo is a world-renowned orchestra maestro who is a perfectionist in his work. He is not an easy person to work with and is feared by all his players. By chance, he comes across a woman named Du Ru-mi who plays the violin, and a young cop also named Kang Gun-woo who is a musical genius, even without formal training. The three soon get tangled in a love triangle as Kang Mae attempts to salvage a local orchestra.

    At the drama's press conference prior to airing, Kim Myung-min, who plays the talented yet difficult maestro Kang, actually conducted Ennio Morricone's Gabriel's Oboe, and Johannes Brahms' Hungarian Dances with a full orchestra in front of reporters and fans who came to the venue. Kang is based on real-life conductor Shin-ik Hahm.

    The series aired in the Philippines on Q Channel 11 beginning April 12, 2010, on Mondays to Fridays at 2:00 p.m. It aired in Japan on Fuji TV beginning February 1, 2011, on Mondays to Fridays, at 2:07-3:57 p.m.

    • Oh Kyung-hoon
    • September 11 –, November 12, 2008
  8. Beethoven Wiki | Fandom

    Beethoven is the main character in the Beethoven film series. He is a St Bernard dog named after the German composer Ludwig van Beethoven. In the credits for the first film, he is credited as being played by a dog named Chris. However, in the second film 's credits, he is credited simply as "Beethoven". As of Beethoven's 2nd, Beethoven has a ...

  9. Ludwig van Beethoven – Wikipédia › wiki › Ludwig_van_Beethoven
    • élete
    • Zenei Stílus és Újítások
    • Személyes Meggyőződések és Zenei hatásuk
    • A Romantikus Beethoven?
    • Beethoven Hajfürtje
    • Művei
    • Beethoven A Filmművészetben
    • Könyvek Beethovenről
    • Művei Magyarul
    • Források


    Beethoven apai ősei földművesek és iparosok voltak, akik a 18. század első feléig Mechelen városában (Flandriában) éltek. A nagyapa – akinek neve flamandul Lodewijk, majd németül szintén Ludwig van Beethoven volt – Antwerpenből Bonnba elszármazott flamand, udvari karnagy, basszista volt, előbb 1761-től Leuvenben, ezután Liège-ben, majd Bonnban. 1773-ban hunyt el. Fia, Johann van Beethoven ifjúkorában tenoristaként a bonni választófejedelem udvarában énekelt. 27 éves korában feleségül vett egy...

    Fiatalkora, tanulmányai

    Beethoven születésének idején még polgári anyakönyvek nem készültek, így csak 1770. december 17-i kereszteléséről maradt fenn hivatalos adat. Mivel a keresztelőt általában a gyermek születésének napján vagy másnap tartották, feltételezhető, hogy Beethoven 1770. december 16-án született. Beethoven első zenetanára iszákos és indulatos édesapja volt, egy közepes tehetségű udvari muzsikus, aki gyakran verte fiát, és Mozartékhozhasonlóan megpróbált belőle csodagyereket nevelni, sikertelenül. Mivel...

    Betegsége, halála

    Beethoven sokat betegeskedett, kiváltképp húszas éveinek közepétől, amikor is komoly hasfájásoktól kezdett szenvedni. 1826-ban egészségi állapota drasztikusan megromlott. A következő évben bekövetkezett halálát májbetegségnek tulajdonítják, bár Beethoven halálának idejéből származó hajmintáin végzett modern kutatások azt mutatják, hogy ólommérgezés is hozzájárulhatott gyengélkedéseihez és idő előtt bekövetkezett halálához (az ólom szintje több mint 100-szorosan múlta felül a mai embereknél mé...

    Az osztrák születésű brit zenész, Hans Keller(1919–1985) „az emberiség legnagyobb elméjének” nevezte, tekintetbe véve művészetének mélységét és kiterjedtségét, valamint hogy Beethovennek sikerült a lehető legszélesebb közönség számára érthető zenét komponálni. Beethovenre mint a zenei klasszicizmus és romantika átmeneti alakjára tekintünk. Ami a zenei formát illeti, a Haydntól illetve Mozarttól örökölt szonátaformára és motivikusfejlesztésre épített, de nagymértékben kibővítette őket, azáltal hogy hosszabb és nagyratörőbb tételeket komponált. Középső korszakának művei a hősiesség kifejezése miatt, míg késői darabjai az intellektuális mélységüknek köszönhetően népszerűek.

    Beethoven sokat merített a felvilágosodás és az Európában egyre növekvő romantika eszméiből. Kezdetben a harmadik szimfóniát, az Eroicát (a „hősi” olasz megfelelője) Napóleonnak ajánlotta, abban a meggyőződésében, hogy a tábornok fenntartja majd a francia forradalom demokratikus és köztársasági eszméit, de amint Napóleon császári törekvései világossá váltak, 1804-ben kitépte a címet tartalmazó lapot, melyen az ajánlás volt, és a szimfónia új nevet kapott: „Sinfonia Eroica, composta per festeggiare il Sovvenire di un grand Uomo”, vagyis „Hősi szimfónia, egy nagy ember emlékének megünneplésére”. A kilencedik szimfónia negyedik tételének sajátossága a Schiller An die Freude („Örömóda”) című ódájának feldolgozása, amely bizakodó himnusz az emberi testvériség mellett. Ezért választották az EU hivatalos himnuszának. A tudósok vitáznak Beethoven vallási meggyőződésén, illetve azon hogy ez milyen szerepet játszott a munkájában.

    Folyamatos vita tárgyát képezi, hogy vajon Beethoven klasszicista vagy romantikus zeneszerző volt-e. Mivel a romantika szó, illetve a romantika korszak meghatározása tudományról tudományra változik, Beethoven hovatartozását összefüggésében kell vizsgálni. Ha a romantikus mozgalmat esztétikai korszaknak tekintjük úgy az irodalomban, mint általában a művészetekben, akkor Beethoven pontosan az első felének derekán foglal helyet olyan irodalmi romantikusok között, mint Goethe és Schiller (akiknek a szövegeiből ő is és az egyértelműen romantikus Franz Schubert is merített dalaihoz) német, illetve Percy Bysshe Shelley angol költők. Olyan kortársak, mint például Louis Spohr és E. T. A. Hoffmann szintén romantikusnak nevezték. Gyakran őt tartják az első dalciklus komponistájának, nagy hatással volt rá a népi kifejezésmód, ami jól látszik például Robert Burnsmunkáinak felhasználásában. Egy tucat ilyen verset (és népdalt) zenésített meg énekhangra, zongorára, hegedűre. Másrészről viszont, ha...

    Anton Sauter muzsikus költő a halottasházban levágott egy hajfürtöt, majd ezt az ereklyét Franz Seraphin Hölzlnek ajándékozta, aki továbbajándékozta 1870-ben a Pécsi Dalárdának. 1958-ban a martonvásáriBeethoven Emlékmúzeumnak ajándékozta a dalárda. Azóta is itt tekinthető meg.


    1. 1. szimfónia (C-dúr), op. 21, 1800 2. 2. szimfónia (D-dúr), op. 36, 1802 3. 3. szimfónia (Esz-dúr), op. 55, „Eroica”, 1803/04 4. 4. szimfónia (B-dúr), op. 60, 1806 5. 5. szimfónia (c-moll), op. 67, „Sorsszimfónia”, 1808 6. 6. szimfónia (F-dúr), op. 68, „Pastorale”, 1808 7. 7. szimfónia (A-dúr), op. 92, 1811/12 8. 8. szimfónia (F-dúr), op. 93, 1812 9. 9. szimfónia (d-moll), op. 125, 1823 10. 10. szimfónia(befejezetlen).


    1. 1. zongoraverseny (C-dúr), op. 15, 1795–1801 2. 2. zongoraverseny (B-dúr), op. 19, 1788–1801 3. 3. zongoraverseny (c-moll), op. 37, 1800–1803 4. 4. zongoraverseny (G-dúr), op. 58, 1804–1807 5. 5. zongoraverseny (Esz-dúr), op. 73, 1809 6. Hegedűverseny (D-dúr), op. 61, 1806 7. Hármasverseny (hegedű–gordonka–zongora) (C-dúr), op. 56, 1803–1805

    Színpadi művek

    1. Fidelio– egyetlen operája

    Beethoven műveinek részletei gyakran felhangzanak kisebb, vagy nagyobb filmekben, ilyen például a Picasso kalandjai, a Sztalker és a Nosztalgia Tarkovszkijtól, illetve emlékezetes még Stanley Kubrick: Mechanikus narancs című filmjéből is. A legtöbb esetben (de nem kizárólag) a IX. szimfónia jellegzetes részét, Friedrich Schiller: Óda az Örömhöz című versére beemelt kórust, az Örömódáthasználják fel.

    Székely Júlia: A halhatatlan kedves, 1970 Láng György: Beethoven tavasza, 1977 Gál Zsuzsa: Ludwig van Beethoven, 2005 Yann Walcker: Beethoven, 2010 Romain Rolland: Beethoven élete, 2011 Jan Caeyers: Beethoven, 2013 Robin Wallace: Beethovent hallani, 2020 Bokor Pál: Szerelmek tavasza, 2020

    Beethoven élete leveleiben; vál., bev, jegyz., utószó Jemnitz Sándor, Radó György; Zeneműkiadó, Bp., 1960

    Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
    ↑ Caeyers, 2013.: Caeyers, Jan. Beethoven. Typotex Kiadó (2013). ISBN 9789632793139. Hozzáférés ideje: 2015. december 16.
  10. People also search for