Search results
Ez a magyar nyelvű Wikipédia. 2003 -ban indult, jelenleg 547 048 szócikket tartalmaz. A Wikipédia sok más nyelven is elérhető. A legnagyobb Wikipédiák (több mint 2 000 000 szócikkel): angol, francia, holland, német, orosz, svéd, szebuano.
A Wikipédia kezdőlapját naponta körülbelül 20–30 ezer látogató nyitja meg. [1] Az oldal célja, hogy ízelítőt nyújtson a szabad enciklopédia tartalmából, bemutassa a Wikipédiát, a szerkesztői közösséget, valamint a társlapokat, a másnyelvű lapokat és a felhasználási feltételeket.
A magyar Wikipédia a Wikipédia nyílt internetes enciklopédia magyar nyelvű változata. A magyar Wikipédiának 25 adminja, 571 312 felhasználója van, melyből 1 439 fő az aktív szerkesztő. A lapok száma (beleértve a szócikkeket, vitalapokat, allapokat és egyéb lapokat is) 1 562 610, a szerkesztések száma pedig 27 393 157.
The Hungarian Wikipedia (Hungarian: Magyar Wikipédia) is the Hungarian/Magyar version of Wikipedia, the free encyclopedia. Started on 8 July 2003 by Péter Gervai, this version reached the 300,000-article milestone in May 2015. [1] The 500,000th article was born on 16 February 2022. [2]
- Jellemzők
- Vezérelvek
- Szerkesztőség
- Története
- Szoftver és Hardver
- Statisztikák: A Szócikkek száma és A Wikipédia „Mélysége”
- Kritizált vonatkozások
- Kapcsolódó Szócikkek
- Fordítás
- További információk
A Wikipédia projekt három alapvonása: 1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve); 2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető; 3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0szabályai vonatkoznak rá. A...
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük: 1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfog...
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is. A szó igazi értelmében vett főszerkeszt...
A Wikipédia elődei
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig. A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází (1149–1209) tudományos enciklopédiáját, al-Kindí (801–873) figyelemre...
A Wikipédia létrejötte
2000 márciusában Jimmy Wales pénzügyi kereskedő megalkotta a Nupediát, egy ingyenes online enciklopédiát. Szakértőként közreműködött a filozófiából frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a főszerkesztő volt. Egy évvel később a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált. Így 2001 januárjában a Nupedia fellendítésére Wales és Sanger elindította a Wikipediát. Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket később szakértő...
Az a program, melyen eredetileg a Wikipédia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams írt (kódneve „Phase I”). 2002 januárjában a Wikipédia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami már MySQL-adatbázist használt, és számos, kifejezetten a Wikipédia projekt számára készített lehetőséget tartalmazott, amiket Magnus Manske hozott létre („Phase II”)....
Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2022-ben a 26. helyen állt mintegy 504 000 szócikkel). Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak teljes értékű szócikknek, amely má...
Pontosság és minőség
Az angol nyelvű Wikipédiát gyakran támadja és kifigurázza a média állítólagosan pontatlan tartalmáért. A Seigenthaler-életrajzzal kapcsolatos incidens volt az első nagyobb botrány. 2005 decemberében a Nature folyóirat egy összehasonlító vizsgálatot vezetett le, összevetve a Wikipédiáról és az Encyclopedia Britannicából származó minták pontosságát. A minta 42 tudományos témájú cikket tartalmazott, beleértve jól ismert tudósok életrajzát is. A cikkek pontosságát olyan akadémiai bírálók hasonlít...
Szexizmus
A Wikipédia szerkesztőinek csak 6-15%-a nő, emiatt szexistaelfogultsággal vádolták. Valójában, a Wikimédia Alapítvány által 2011-ben kiadott Ötéves Stratégiai Terv szerintaz emberek, akik a Wikimédia-projekteknek írnak, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak; ötből négy szerkesztő férfi; felük 22 év alatti és ötből négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik. Joseph Reagle tanulmánya, a „»Free as in sexist?« Free culture and the gender gap” vizs...
Szisztematikus elfogultság és egyenetlen lefedettség
A Wikipédiát szisztematikus elfogultság miatt vádolják, ami egy természetes folyamat eredménye, az előítéletek mélyítésének mindenféle tudatos szándéka nélkül. Az Oxfordi Egyetem2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy Észak-Amerikából származik. Az Antarktisznak több bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek. A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Co...
Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipediacímű angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredeté...
Weboldalak
1. Richard Stallman: The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource (Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás) (angolul) 2. WikipediaVision– Névtelen szerkesztők a világ minden tájáról 3. Pintér Attila. „Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Járőrei”, NOL - Népszabadság Online, 2008. november 14. 4. „Wikipédia: a formálható tudás”, [origo] - oktatás, 2008. szeptember 3. 5. Kovács Bálint. „A magyar Wikipédia - Galaxis Útikalauz netezőknek”, Magyar Narancs - kultúra - nagylátósz...
Irodalom
1. Günter Schuler. Wikipedia inside - Die Online-Enzyklopädie und ihre Community (német nyelven). unrast-Verlag. ISBN 978-3-89771-463-2 2. Lawrence Lessig. Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu. MEK-03207 (2005). ISBN 963 9637 00 9. Hozzáférés ideje: 2010. február 20. 3. Andrew Lih: The Wikipedia Revolution (honlap, Wikipédia, Signpost, Amazon) 4. Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia (honlap, Signpost, Amazon) 5. John Broughton: Wikipedia: The Missing Manual...
Help desk – Ask questions about using or editing Wikipedia. Reference desk – Ask research questions about encyclopedic topics. Content portals – A unique way to navigate the encyclopedia.
A magyar Wikipédia. A magyar Wikipédia rész az eredeti projekt nemzeti nyelvű része. (Angol nyelvű párjában a következő kiegészítő információt kapjuk: Hungarian Wikipedia edition of Wikipedia, the free encyclopedia.)
